Elképesztő módon sarcol az agrárkamara

Az agrárkamaráról azt kell tudni, hogy kötelezően előírt a tagság, vagyis aki mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, annak muszáj fizetnie a tagdíjat. A kamara ehhez a cégek által bejelentett TEÁOR-jegyzéket veszi alapul. Hogy mi ezzel a probléma? Íme egy konkrét példa Ruszin Zsolt adószakértőtől.

Egy étterem (kft.) tevékenységi körében szerepel a fakitermelés. Amikor megalakult, két évtizede, akkor vette fel ezt a tevékenységet, “hátha” alapon. Tudni kell, hogy akkoriban még komoly pénzeket kellett fizetni azért, hogy a vállalkozások módosítsák a tevékenységi körüket, ezért mindenki jókora ráhagyással adta meg a listát. Így meghatározó volt a hátha-faktor. Mostanában viszont már nincs külön költsége a változtatásnak, és a könyvelők “szokták” a tevékenységi köröket módosítani. Ezért könyvelői “műhibáról” beszél az étterem tulajdonosa, miután a NAK tagnak minősítette. Erről egyébként nem szóltak neki. Az éttermet üzemeltető kft. akkor szerzett tudomást kamarai tagságáról, amikor a bevallás hiányára hivatkozva kapott egy levelet, amelyben szerepelt többek között az is, hogy a NAK-alapszabály szerint automatikus, teljes árbevétel alapján állapították meg neki a kamarai tagdíjat. Visszamenőleg.

A kamarai tagdíjat alapesetben is a nettó árbevétel alapján vetik ki, ám ha abban az összegben az agrárgazdasági tevékenység aránya kisebb 20 (vagy 25) százaléknál, akkor külön kérvényre ez a bevétel képezheti a tagdíj alapját. Ez az étterem esetében nulla forintot jelentene, hiszen fakitermelési bevétele sem tavaly, sem az elmúlt két évtizedben nem volt. Most mégis milliós nagyságrendű tagdíjat követel tőle a NAK. Ez adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, csakúgy mint az évi 5000 forintos kamarai hozzájárulás, amit minden vállalkozónak meg kell fizetnie.

És ez bárkivel előfordulhat, aki nem tisztította meg, nem igazította a tényleges profiljához a TEÁOR-listáját, amennyiben abban a kamara által megjelölt tevékenységek valamelyike szerepel.

Igazságtalanul szedik

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint a NAK igazságtalanul szedi pusztán a TEÁOR-számokra alapozva a kamarai tagdíjat. A szövetség ráadásul nem lát érdemi, gyors jogi megoldást sem. Ám meggyőződése, hogy az így beszedett tagdíjak ártanak “a nemzeti agrárium ügyének”.

A problémát egyébként az agrárkamaráról szóló törvény 2/A.§-a okozza:

(3) E törvény alkalmazásában az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek folytatása megszűnésének minősül, ha az érintett tevékenységet a közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szerv által az érintett személyről vezetett nyilvántartásból törlik vagy onnan kivezetésre kerül. Ebben az esetben az érintett tevékenység folytatása megszűnése időpontjának a nyilvántartásból való törlés vagy kivezetés hatályának időpontját kell tekinteni, amely azonban nem lehet korábbi annál a napnál, amikor a gazdálkodó szervezet vagy az egyéni vállalkozó a törlés iránti kérelmét benyújtotta.

Az MKOE szerint ebből az következik alkotmányossági panaszig kellene vinni az ügyet, a jogbiztonsági szempontok mellett arra hivatkozva, hogy a tevékenységi körök hatályosságát nem szabályozhatja egy kamarai jogszabály. Miután ez egy speciális szabály, amely csak az agrárkamarai tagságra vonatkozik, így a szövetség szerint kétséges, hogy az AB az alaptörvénnyel ütközőnek találja-e majd a fenti – korántsem elegáns – jogalkotási “produkciót”.

Az MKOE részéről Ruszin Zsolt alelnök úgy gondolja, hogy a probléma megoldásához a jogalkotó belátása kellene, amit a NAK erős érdekérvényesítő képességeivel lehetne gyorsan elérni.

…read more

Source:: Hir24 – Gazdaság

(Visited 1 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.