Bitrise: magyar startup a nemzetközi siker kapujában

Fotó: 24.hu / Bielik István

A 2014-ben indult Bitrise olyan szoftvert fejleszt, amely könnyebbé és hatékonyabbá teszi a mobilalkalmazás-fejlesztő csapatok életét. Pénzt, időt és erőforrást spórol a technológiai vállalatoknak, illetve a fejlesztőknek.

Mi tulajdonképpen robotokat outsource-olunk

– mondta a 24.hu-nak Balla Dániel, a Bitrise társalapítója, termékfejlesztési igazgatója.

Balla Dániel. Fotó: 24.hu / Bielik István

Segítségükkel az IT-cégeknek nem kell programtesztelőket felvenniük súlyos pénzekért, és folyamatosan frissíteni a háttéreszközeiket a teszteléshez, hanem egyszerűen „kiadják bérbe”, elvégeztetik a munkát a Bitrise-al. Szolgáltatásukat nagyjából úgy lehet elképzelni, mint egy építőkocakészletet, amit alapszolgáltatásként bárki szabadon és ingyen felhasználhat, minden másért fizetni kell.

Noha a cég meglehetősen fiatal, háromszor is befektetői tőkét szerzett. A csapat februárban került be az Y Combinator inkubációs programjába, ez a világ egyik legsikeresebb befektető cége, korában magyar csapat még nem jutott be ide. Aztán augusztusban robban a bombahír: a helsinki központú OpenOcean 3,2 millió dollárt (833 millió forint) fektet a cégbe. Birmacher Barnabás, a Bitrise társalapítója, ügyvezető igazgatója kiemeli: a tőkeinjekciót nem a pénz elégetésére, a cégérték felpumpálására szeretnék felhasználni, ami inkább az amerikai startupok sajátja, hanem üzlet- és termékfejlesztésre fordítják.

Első évtől nyereségesek

A Bitrise úgy kapott kockázati tőkét, hogy már az első évben nyereséget termelt, és azóta évente háromszorozza-négyszerezi árbevételeit. Ezt a teljesítményt elég kevés startup tudja felmutatni. Kérdés, hogyan.

A legfőbb hozzáadott értékünk az, hogy a megoldásunk nagyon könnyen összeilleszthető, alkalmazható, azaz a felhasználó könnyen és megbízhatóan fel tudja építeni a saját tesztkörnyezetét a mi platformunkat használva – mondja Barnabás.

Hozzáadott értéknek minősül természetesen maga a fejlesztői közösség, amely a Birise köré épül, és amely folyamatos visszacsatolást ad a szolgáltatásukról. Sőt, berobbanásuk a világ fejlesztői élvonalába is ennek a „közösségiségnek” köszönhető. Egy korai felhasználójuk rakta ki az egyik legnagyobb fejlesztői közösségi oldalra, a Product Huntra, amely kezdő cégek kezdő termékeit mutatja be, és ott óriási siker lett, mondja Barnabás, aki szerint nem volt különösebb tervük akkor.

Aztán meghívták őket egy startup-konferenciára, ahol megismertek egy csomó embert, és az előadásuk nyomán egyre többen kezdtek érdeklődni az ötlet iránt. Ekkor jött az első befektetés, majd „egy év gürcölés”, ahogy Barnabás mondja. Piackutatást készítettek Londonban, meg kellett ugyanis találni a termék-, és profittermelési vonalat, hogy mi az, amit tovább kell vinni. Üzleti fenntarthatóságot akartunk, esetleges tőkebevonás nélkül, mert hosszú távú céljaik vannak, mondja Dániel.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Birmacher Barnabás. Fotó: 24.hu / Bielik István

Előfizetőkből élnek

A rendszerük nagyjából 150 eleme nyílt forráskódos, 50-70-et maguk a fejlesztői csapatok adtak hozzá. A nem nyílt forrású rendszer eladásából – az ügyfél által megvásárolt programból – származik a legtöbb bevételük. Ügyfeleik között mára olyan cégek vannak, mint a Foursquare, az Invision, a Grindr vagy a Product Hunt.

A kezdetektől előfizetői modellben gondolkodtak, de az elején belefutottak pár zsákutcába is. Eleinte 1 dollárral alacsonyabb árat szabtak a konkurenciánál, aztán rájöttek, hogy ezt így a kukába kell dobni, mert soha nem lehet eleget kérni egy jó termékért. A jelenlegi árazás skálázható, azaz ugyanazért az alapszolgáltatásért mást fizet egy 50 fős fejlesztői csapat, és mást egy nagyvállalat. Bár az ügyfeleik ugyanazt a tesztkörnyezetet veszik meg, az eltérés abból adódik, hogy egyszerre hány tesztet szeretnének futtatni a rendszeren. …read more

Source:: Hir24 – Gazdaság

(Visited 6 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.