A kereszténység megőrzése a demokrácia megőrzése is

A kereszténység alapvető értékeinek, világlátásának, kultúrájának megőrzése egyben a demokrácia, a sokszínűség megőrzésének kérdése is – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a keresztényüldözésről tartott nemzetközi konferencián.

A miniszter kiemelte: a közel-keleti keresztények szenvedéseinek megismerése és a magyar kormány kiállása mellettük önérdek is, hiszen lehetőséget ad arra, hogy megújítsuk Európa keresztény alapjait. Az ő példájuk segít megérteni, “micsoda érték”, hogy “szabadon élhetjük” a keresztény életformát, és azt is, hogy mit jelent a hit megőrzése. A miniszter felidézte: 11 éve találták meg a lefejezett Paulosz Iszkander szír ortodox plébános holttestét Moszulban, akiért 350 ezer dollárt kértek elrablói. Halála egy újabb keresztényüldözési korszakot nyitott meg, és azóta tipikus történetté vált.

A háborúk nyomán megkezdődött a sokszínű Közel-Kelet szétesésének korszaka, amelyet felgyújtott és meggyalázott templomok, szétvert keresztény közösségek, meggyilkolt, megkínzott vagy elüldözött családok jellemeznek – mondta a miniszter. Balog Zoltán az európai keresztény közösségek lelki, szellemi kiüresedéséről és öngyűlöletéről is beszélt, akik szemérmesen hallgatnak hitükről, és nem emelik fel szavukat, amikor a keresztényeket máshol a világban üldözik. Úgy fogalmazott: “az az ember és közösség sokkal veszélyesebb a másik emberre, és a másik közösségre, amelyik nem mondja meg, hogy kicsoda”, hanem eltakarja magát és “bebújik valamifajta világnézeti semlegesség mögé”.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: kétezer éves tapasztalat, hogy az üldözés nem gyengíti, hanem még erősebbé teszi Krisztus egyházát. Szent II. János Pál pápát idézte, aki szerint a második évezred végén az egyház újra a vértanúk egyháza lett. Hozzátette: “ezért reméljük, hogy a jelenlegi üldözés Közel-Keleten, Afrikában, Európában, illetve szerte a világon végső soron most is az egyház erősödését fogja eredményezni”. A katolikus püspök szólt arról, hogy mi magyarok különösen együtt tudunk érezni üldözött keresztényekkel, hiszen a tatár invázió, a török majd a szovjet megszállás háromszor is próbára tette keresztény létünket. Kitért arra: azért is képesek vagyunk az együttérzésre, “mert félelemmel töltenek el bennünket” a keresztényellenesség Európában is megjelent megnyilvánulásai.

Megjegyezte, nemcsak az erőszakos esetekre gondol, hanem azokra a “keresztény hitet kigúnyoló jelenségekre is, amelyek jó néhány éve terjednek Európa-szerte”. A katolikus püspök szerint a történelem folyamán eddig miden véres üldözés hasonló módon kezdődött el. “Most még csak tiltják a vallási szimbólumok elhelyezését, viselését, és gúnyt űznek a vallási érzésekből, vagy a függetlennek tartó média indít összehangoltan teljes letámadást azok ellen, akik vallási értékrendjüket tanítva az övéktől eltérő véleményt képviselnek, de ez a magatartás előbb-utóbb a véres gyűlölet formáját öltheti”.

Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: “nekünk, közép-európaiaknak van tapasztalatunk az üldöztetésről, de még döntőbb tapasztalatokat szereztünk Isten megtartó kegyelméről”. A református püspök hangsúlyozta a tanúság és a vértanúság összefüggését. Mint mondta, a Jézus melletti tanúságtétel nélkül nincs kereszténység és nincs egyház, és vannak helyzetek, amikor e tanúságtétel súlyos következménye, hogy ugyanúgy fel kell venni a keresztet, ahogy Jézus tette.

Bashar Matti Warda, a Babiloni Káld Katolikus Egyház érseke azt hangoztatta, hogy a lakóhelyükről elüldözött keresztények visszatéréséhez nemzetközi segítségre és a biztonság garantálására van szükségük, a keresztények ugyanis nagyon félnek egy újabb fegyveres konfliktustól. Kiemelte az oktatás szerepét, …read more

Source:: PolgárPortál.hu

(Visited 6 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.