Jelcin Budapesten: 1956 tragédiája a szovjet rendszer lemoshatatlan szégyenfoltja marad örökké!

Talán már csak a fővárosi Szabadság téri szovjet hősi emlékmű idézte a szocialista „testvériség” négy évtizedét, amikor eldőlt Borisz Jelcin orosz elnök budapesti látogatásának időpontja. Rövid idővel a hazánkban „ideiglenesen állomásozó” szovjet csapatok kivonulása után, 1992 novemberében történelmi jelentőségű politikai vizit előtt állt Magyarország.

Sok elszámolni való maradt

Borisz Jelcin orosz államfő 1992. november 11-ei látogatását nagy várakozás előzte meg. Történelmi fordulópontnak nevezték, és politikai megújulást, valamint számos érzékeny és kínos kérdés tisztázását várták az eseménytől, amelyen azért konfrontációra is lehetett számítani – például az egykor hazánkban állomásozott szovjet csapatok után maradt „régi terhek” kapcsán.

Oroszország ugyanis kártérítést igényelt a „hátrahagyott” katonai létesítményekért, hazánk viszont a szovjet csapatok által okozott környezeti károk helyreállítási költségeinek megtérítését követelte (példának okáért, a tököli repülőtéren egyes területek olyan mértékben szennyeződtek kerozinnal, hogy a talajt akár meg is lehetett gyújtani).

És ez még csak egy volt az oroszok egyéb adósságai mellett. A korabeli sajtóban megjelent „leltárok” szerint ugyanis az egykori Szovjetunió hozzávetőleg kétmilliárd dollárnyi kereskedelmi tartozást is felhalmozott (ezzel szemben mindössze egy 300 milliós magyar tartozás állt), amelyért cserébe mi harci repülőgépekre, pótalkatrészekre és légvédelmi rendszerekre tartottunk igényt.

Budapest ezenfelül számított a második világháborúban a Szovjetunió által „elkobozott” műalkotások visszaadására, illetve kérte az orosz levéltárakban őrzött, 1956-os forradalomra vonatkozó dokumentumok átadását is.

A magyar fél fontos megállapodások aláírását is várta a Jelcin-látogatástól, ezek közé tartozott egy nyilatkozat is az etnikai kisebbségek jogainak szavatolásáról („Kárpátukrajnában mintegy 200 ezer magyar él” – fogalmazott a távirati iroda 1992-ben).

Jó diplomáciai kapcsolatra törekedtünk

Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke látogatásával tulajdonképpen Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök meghívásának tett eleget. A látogatás külön jelentőséget kapott annak fényében (is), hogy – mint arra diplomáciai körök felhívták a figyelmet – Magyarország már a Szovjetunió felbomlása előtt jó kapcsolatokat alakított ki az orosz társadalom demokratikus erőivel, és a magyar vezetők az elsők között biztosították támogatásukról a demokrácia védelmét magára vállaló Borisz Jelcint. Hazánk elsőként vette fel az önálló, demokratikus Oroszországgal a diplomáciai kapcsolatokat, és kötött alapszerződést Moszkvával 1991 decemberében Antall kormányfő látogatása alkalmával.

Borisz Jelcin november 10-én, kedden az esti órákban érkezett meg Budapestre. Szerda délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett fogadták a Kossuth Lajos téren.

Jelcin nem érkezett üres kézzel

Göncz Árpád az orosz államfővel folytatott szerdai megbeszélésén úgy fogalmazott: Magyarország közvetítő láncszem és nem ütközőzóna szeretne lenni Európa keleti és nyugati része között, ennek érdekében hazánk már eddig is sokat tett, és a jövőben is tenni kíván. A szerdán aláírásra kerülő megállapodások egyszerre jelentik a múlt lezárását és a kapcsolatok fejlődésének új alapjait – idézte a szóvivő a köztársasági elnököt.

Jelcin a magyar köztársasági elnökkel folytatott beszélgetés során utalt arra, hogy már a megállapodások előkészítését is igen fontosnak tartotta, és Budapestre ’56-os dokumentumokat és műkincseket hozott magával. Az orosz államfő felvetette a Magyarországon elesett orosz és az Oroszországban meghalt magyar katonák és civilek sírjainak kérdését is.

Számontartotta a telefonhívásokat

Jelcin és Antall József tárgyalásain minden fontos kérdésben sikerült megállapodásra jutni. A szovjet csapatkivonással kapcsolatos elszámolás kérdésében az az egyezség született, hogy a két fél kölcsönösen lemond egymással szemben támasztott követeléseiről, ezzel együtt Magyarország vállalta, …read more

Source:: PolgárPortál.hu

(Visited 3 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.