Szakértő: a magyar nyugdíjrendszer középtávon borulni fog

A magyar nyugdíjrendszer 2035 után nem lesz fenntartható – mondta Pandurics Anett a Corvinus Egyetem PhD jelöltje, a Posta Biztosító vezérigazgatója a Pénzügyi Szemlének adott interjúban. A szakértő Szalai Péter szerzőtársával írt egy tanulmányt a lapba, az interjúban ennek részleteiről beszélgettek.

A beszélgetés főbb megállapításai:

  • a nyugdíjkérdés az egész világon probléma
  • a fejlett világban folyamatosan nő a nyugdíjkorhatár, ezt hazánk sem úszhatja meg
  • a jelenlegi magyar rendszer első pillére középtávon nem lesz fenntartható

Pandurics Anett a jegybank statisztikáit idézi, amely szerint a nyugdíjrendszer 2035-ig nem mutat deficitet, utána viszont ugyanúgy fokozatosan eléri majd a 4-4,5 százalékos GDP-arányos hiányt.

Ugyanakkor más statisztikákból (népesség-előreszámítási adatokból) ennél kedvezőtlenebb forgatókönyveket is ki lehet olvasni. Azaz több nyugdíjast kell majd eltartania az aktívaknak, mint amire az MNB számít. Ezen demográfiai okok miatt jelentősen torzulhat a helyettesítési ráta. 2030-ban egy aktív korú emberre 0,41 időskorú jut majd, szemben a jegybank számításaiban szereplő 0,37-es számmal, mondja a szakértő.

Pandurics szerint így 2041-ben a nyugdíjba készülők azzal szembesülhetnek, hogy minden 100 ezer forintnyi utolsó bérük után 30 ezer forintnyi nyugdíj illeti meg őket.

Mindebből azt a következtetést vonja le, hogy:

Lényegében csak a korhatár-emelés az, amely hosszabb távon jótékony hatással bír.

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy továbbra is rendkívül jelentős arányt képviselnek a járulékfizetők körében a minimálbéresek, akkor – egy újabb kört nyitva – arról kell beszélnünk, hogy az állam alapvető érdeke, hogy erősítse a második, az önkéntes pillért. Anélkül ugyanis elkerülhetetlen az időskori szegénység.

Jelenleg az önkéntes pillérek (önkéntes magánnyugdíjpénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla és nyugdíjbiztosítás) azonban vajmi keveset adnak hozzá jelenleg a majdani nyugdíjhoz. Pandurics számításai szerint, ha valaki most, 45 éves korában kezd félretenni 20 ezer forint körüli havi összeget, maximum 30 ezer forinttal emelheti majd a jövő nyugdíjösszegét, ez pedig nem fog érdemi segítséget jelenteni – még a 20 százalékos állami támogatással és egy közepes hozammal számolva sem.

A szakértő mindazonáltal hozzáfűzi: az első pillér fenntartásának számos politikai megoldása lehet, és lesz is.

Így nem ért egyet azokkal, akik „vészmadárkodnak”, vagy arról beszélnek, hogy „nekünk már egyáltalán nem lesz nyugdíjunk”.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

…read more

Source:: Hir24 – Gazdaság

(Visited 2 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.