A szeméremsértésekről

A Weinstein-botrány nyomában a magyar sajtóban is megszaporodtak a tekintélyes, befolyásos emberek évtizedekkel ezelőtti szeméremsértő viselkedéséről szóló hírek és álhírek. Hogy miért nem „szexuális zaklatásról” írok? Azért, mert az az angolból átvett tükörfordítás, ilyen tényállás a magyar jogban nincs.

Miért éppen most? – kérdezheti az egyszeri konzervatív, aki tisztában van vele, hogy több ezer éves viselkedésformáról van szó, ami még a közelmúltban sem esett ennyire szigorú elbírálás alá. Roman Polanski filmrendezőt 1977-ben letartóztatták egy 13 éves (!) lány megerőszakolása miatt. A vizsgálat elől Párizsba menekült. Utolsó filmjét 2010-ben rendezte. Többek között Cannes-ban is díjakat nyert, a mértékadó haladó européer értelmiség megértő bólogatása mellett. Sőt, nemcsak bólogattak, hanem nyilatkozatokban is kiálltak mellette, pedig azóta újabb nők vádolták meg.

Vagy itt van Woody Allen esete, aki a saját nevelt lányával csalta meg a feleségét. Miután ez 1992-ben kitudódott, elvált és elvette a nála 36 évvel fiatalabb nőt. Allen egy másik nevelt lánya is szexuális abúzussal vádolta meg a rendezőt, bár a bíróság nem talált elegendő bizonyítékot. Ma egy ilyen vád azonnal tönkretenné az illető karrierjét. Allen zavartalanul rendezhet minden évben egy filmet.

A hallgatólagos közmegegyezés a 20. század nagy részében az volt, hogy a hatalommal bíró és/vagy híres férfiak többet engedhetnek meg maguknak. A nagy természetű férfiak mellől a nagy természetű nők sem hiányoztak, hiszen létük egymást feltételezte. Kennedy elnöknek nem csak a titkosszolgálat falazott, hanem a teljes amerikai sajtó is, hogy kicsapongásai ne derüljenek ki. Később ugyanígy volt Miterrand francia elnökkel, akinek lánya is született házasságon kívül. A művészvilágról is köztudott volt, hogy nem nyárspolgári fogalmak szerint éli szerelmi életét, elég Picassóra, Brechtre vagy Gábor Zsazsára gondolnunk. Clinton elnököt a 90-es években még a feministák is megvédték, pedig az „orális irodában” történteknél jóval súlyosabb vádak is felmerültek ellene.

Mi változott azóta? A média és a reklámipar egyetlen célja, hogy a férfiak a nap huszonnégy órájában fel legyenek ajzva; mindent szexszel adnak el. Mobiltelefonon lehet akár már estére szexpartnert keresni. Nem a szabadosság elítéléséről vagy a családi értékek újrafelfedezéséről van tehát szó. A közvélemény sem változott ilyen mértékben.

Ami változott, az a nemiség megítélése a társadalommérnökösködő balliberálisok szemében. Mivel folyamatosan újabb és újabb jogaikban sértett, elnyomott, felszabadítandó csoportokat kell találniuk, hogy életüknek és ideológiájuknak értelme legyen, rátaláltak a „másképp szexelő” kisebbségekre és a nőkre. Egyenesen a megszállottjaivá váltak a szexszel kapcsolatos közmegegyezések átírásának. A ki kivel és hogyan kérdése az egyik legfontosabb politikai problémává vált számukra. Hatalmas erőforrásokat mozgattak meg annak érdekében, hogy ezt a közvélemény is így gondolja. Értek el sikereket, ami csak további ösztönzést adott, hogy tovább menjenek ezen az úton. Így jutottunk el ahhoz, hogy szerintük 63 „társadalmi nem” létezik a szerény kettővel szemben, amit a legtöbben ismerünk. Mivel a nemiségből vezetnek le újabb és újabb „emberi jogokat”, a szexualitás a legbelsőbb emberi lényeggé vált a szemükben.

Több ezer éves társadalmi intézményeket kell kiüresíteni és átalakítani a „másképp szexelők” állítólagos jogai érdekében. A szex lett ebben az ideológiában a lélekpótlék, hiszen a lelket nem ismerik el. A szexualitásnak ez az irracionálisan magasra helyezése nyilvánul meg abban, …read more

Source:: PolgárPortál.hu

(Visited 2 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.