130 éves a budapesti villamosközlekedés

1887. november 28-án délután fél háromkor indult el az első budapesti villamos a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. A világ első közforgalmú közúti villamosvasútját alig hét évvel korábban, 1881-ben adták át a forgalomnak, az akkor önálló közigazgatású, Berlin melletti Gross-Lichterfelde-ben. Az első budapesti villamost a Siemens-Halske cég szállította.

Az eredetileg nyári üzemre kialakított, nyitott járműveket beüvegezték és kályhával látták el. A két, zöldre festett kocsi 1 kilométer hosszú, 1000 milliméter nyomtávú, egyvágányú pályán közlekedett, sebességüket óránként 10 kilométerben korlátozták, az Oktogonon pedig csak lépésben haladhattak. A Siemens cég itt próbálta ki az úgynevezett alsóvezetékes rendszert, amelyet azután 1924-ig használtak Budapesten.

Az első normál, 1435 milliméter nyomtávú pályát 1889. július 30-án helyezte üzembe az 1888-ban alakult Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV) társaság. A járat az Egyetem térről a Kecskeméti utcán, a Kálvin téren, a Stáció (ma: Baross) utcán át a Köztemető útig (Orczy térig) közlekedett, és hamarosan a Podmaniczky utcán is villamos járt. A BVVV a nagykörúti próbavasút helyére is normál nyomtávú vonalat épített. Ezt később a Kerepesi útig (ma: Rákóczi út), majd az Üllői útig hosszabbították. 1894-től a Budapesti Közúti Vaspálya Társulat (BKVT), amelynek már 1873-tól előjogai voltak vaspályák (lóvasút) létesítésére nekikezdett a lóvasutak villamosításának, mert a lovak abrakja többe került az elektromos áramnál, az utolsó lóvasutat – a margitszigeti kivételével – 1898-ban villamosították.

A két társaság rivalizálásnak köszönhetően kiépült az összefüggő fővárosi villamoshálózat, a BKVT vonalai páratlan, a BVVV vonalai páros számokat kaptak. A konkurenciaharc miatt a hálózatok fejlesztése sokszor átgondolatlanul folyt egészen 1918-ig, amikor a vállalatokat köztulajdonba vették és egyesítették, Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) néven. 1923-ban az autóbuszüzem és a BEVV egyesítésével megalakult a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT), a “beszkárt”. A második világháború után a villamoshálózat többé-kevésbé a háború előtti állapotba tért vissza, de a kisforgalmú vonalakat megszüntették.

1949-ben állami intézkedésre a villamosüzemet a Fővárosi Villamosvasút (FVV) nevű utódcég vette át. A metróépítés majd két évtizedes késlekedése miatt a villamosokra fokozott teher hárult. A kiöregedő típusok helyére a Ganz gyár által kifejlesztett UV villamos lépett, amelynek első kocsija 1956 áprilisában állt forgalomba a kettes villamos vonalán. 1979-ben, miután a Ganz abbahagyta a villamosgyártást, az 1968-ban alakult Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) cseh Tatra T5C5 típusú villamosokat szerzett be, 2001-ben pedig használtan vett Németországból “ex-hannoveri” villamosokat.

A Budapest közlekedését öt évtizeden keresztül meghatározó UV villamosok utolsó példánya 2007. augusztus 20-án “vonult nyugdíjba”. 1970-ig a villamosközlekedés volt az uralkodó Budapesten, majd a 2-es illetve 3-as metró megépülése után fokozatosan háttérbe szorult, több a metróval párhuzamos – Váci úti, Thököly úti és a Rákóczi úti – vonalat megszüntettek.

A magyar gyártmányú Ganz csuklós villamosokat, amelyek 1978 óta futottak Európa legforgalmasabb villamosvonalán, a Nagykörúton, 2006-ban a Siemens cég Combino Supra villamosai váltották fel. A járművek akkor a világ leghosszabb egyterű villamosai voltak a maguk 54 méteres hosszával. Ezt a rekordot a szintén Budapesten 2016-ban forgalomba állt CAF Urbos villamosok vették át, a spanyol járművek két méterrel hosszabbak, és az 1-es villamos vonalára kerültek.

A villamoshálózatot az 1980-90-es években fejlesztették tovább az 1-es villamos kiépítésével és fokozatos meghosszabbításával, amely 2000-ben …read more

Source:: Autoszektor.hu

(Visited 1 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.