Gyereknevelés holland módra

A „hogyan neveljünk boldog gyereket?” kérdésre a legtöbb kultúra a saját válaszát adja meg. Aztán vagy sikerrel jár, vagy nem, az azonban biztos, hogy érdemes megnézni, mások miként próbálkoznak, hátha akad olyasmi, amit érdemes átvenni tőlük, vagy legalább megfontolni az átvételt.

Különösen érdekes mindez, ha külső szemlélők számolnak be arról, ők mit tartanak jónak abban, ahogyan egy adott országban a gyerekeket nevelik. És még ezen is lehet csavarni, hiszen a dolog még izgalmasabb, ha a szerzőpáros (mint esetünkben) nem ugyanabból az országból (bár nagyon hasonló kultúrkörből) érkezik.

Azt hiszem, mára kimaxoltam a titokzatos érthetetlenséget, szóval akkor a konkrétumok: egy amerikai és egy brit édesanya írt közösen könyvet The Happiest Kids in the World (A világ legboldogabb gyerekei) címmel, méghozzá Hollandiáról, mert mindketten ott élnek.

A nevelési elvekkel, és meglátásaikkal persze lehet vitatkozni (nyilván fogtok is), a kérdés persze az, mit lenne érdemes szerintetek az alábbi pontokból átvenni a magyar gyereknevelésbe, illetve ti mit vettetek át annak az országnak az elveiből, ahol éltek.

Tényleg a holland gyerekek a legboldogabbak?

Mielőtt azonban erre rátérnék, szeretnék felidézni egy 2013-mas UNICEF-jelentést, amiben 29 fejlett ipari ország gyermekeit figyelték meg és arra jutottak, hogy a hollandok a legboldogabbak.

Ráadásul részben önmaguk szerint: a megkérdezett holland gyerekek 95 százaléka boldognak tartotta magát, és ez már nem az első eset volt, mert egy 2007-es hasonló felmérés is ezt az eredményt hozta.

Mindez nem csak önbevalláson alapult, egészen kis gyerekek viselkedését is megvizsgálták, és arra jutottak, hogy a holland babák sokkal elégedettebbek, többet nevetnek, mosolyognak, mint például az amerikaiak, mi több, megnyugtatni is könnyebb őket.

Külföldön keresnél munkát, de még nem találtál? Itt közel 1000 álláslehetőség vár!

A szakemberek szerint a holland babák többet alszanak, a gyerekeknek kevés vagy semennyi házi feladatuk sincs az általános iskolai évek alatt (de legalábbis alsó tagozatban), meghallgatják a véleményüket, rendszeresek a családi étkezések (erről majd később részletesebben), több időt töltenek a szüleikkel, nagyon jól elvannak a használt játékokkal (erről is lesz szó).

És ezzel elérkeztünk az első ponthoz, hiszen az elégedettség egyik oka, ha

Jól érzed magad a bőrödben

Rögtön egy olyan alapkérdés, ami nem csak a gyereknevelést, de a mindennapi életünket is meghatározza, és (ha őszintén magunkba nézünk) ebben mi, magyarok nem tartozunk a világ élvonalába.

Ennek persze rengeteg összetevője van, és ezek közül csak az egyik a pénz, az anyagi jólét, a másik az élethez való hozzáállás. A hollandok nem hajtják szét magukat, így van idejük a családjukkal, a gyerekeikkel foglalkozni, közösséget építeni és részt venni annak hétköznapjaiban.

Mindez persze a gyereknevelésben is tükröződik, a gyerekek egyéniségét hagyják fejlődni, nem nyomják el.

A szabálykövetés

Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének szabályok, csak éppen ezeket (gondolom, azért az ésszerűség keretein belül) a gyerekekkel közösen hozzák meg.

Tehát szó nincs arról, hogy a gyerekek azt csinálnak, amit akarnak, azt viszont igen, hogy számít a véleményük a családi szabályok megalkotásában. Ennek egyik nagy előnye, hogy kevesebb a harc szülők és gyerekek között az egyszer már elfogadott szabályok betartásában.

Ezzel kapcsolatban írta azt Neha Mandhani, hogy nála már hároméves gyereke esetében is működött a dolog. A kisfiú ugyanis …read more

Source:: Határátkelő

(Visited 4 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.