Az álhírek elleni küzdelemben a Facebook nem hazugságokat kezdi kiradírozni, hanem a nyilvánosságot

„Felelősnek érezzük magunkat azért, hogy ne csak jól szórakozzanak az emberek, amikor a Facebookot használják, hanem hogy ez tényleg hozzájáruljon a jólétükhöz is.”

Magyar idő szerint péntek hajnalban osztotta meg ezt a nagyon szép gondolatot Mark Zuckerberg, a Facebook főnöke. Hosszú posztjában arról írt, neki a legfontosabb, hogy értékes időt töltsenek az emberek a Facebookon, és akár még rövidtávú üzleti céljaikat is hajlandóak feláldozni ennek érdekében.

Zuckerberg, majd nem sokkal utána a Facebook egy másik vezetője egy sor változást jelentett be az oldal működésével kapcsolatban.

Leegyszerűsítve: az a terv, hogy többet lássunk a barátaink életéből, és kevesebbet abból, ami a világban történik.

Hogy a most bejelentett változások okait megértsük, vissza kell mennünk az időben legalább 2016 novemberéig.

Akkor az Egyesült Államokban és a világon is nagyon sok embert meglepett, hogy Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. Nyilván rengeteg oka volt Trump győzelmének, de az egyik tényező lehet az a hihetetlen mennyiségű hazugság, ami az amerikai kampány idején terjedt a Facebookon.

Ma már lehet tudni, hogy

A sajtó csak Trump győzelme után kezdett igazán aggódni azon, hogy a Facebook miként is alakította a nyilvánosságot az elmúlt években. Zuckerbergék szívósan és igen eredményesen dolgoztak azon, hogy maguk alá gyűrjék a teljes médiavilágot, csak rajtuk keresztül olvassanak híreket az emberek, és így hatalmas szeletet szerezhettek a sok milliárd dolláros hirdetési piacból. Ez volt a Facebook üzleti modellje. A dolog annyira bejött, hogy egy 2017-es felmérés szerint például az amerikaiak kétharmada tájékozódik a közösségi médián keresztül.

Miközben üzletileg nagyon jól jött a cégnek, hogy mindenki rajtuk keresztül szerzi az információkat, azzal egyáltalán nem akartak foglalkozni, hogy a platformon terjedő hírek között mennyi a káros vagy nem káros hazugság. Arra elég sokan rájöttek, hogy ha gyorsan és olcsón állítanak elő híreket illetve álhíreket, azzal egyrészt lehet keresni, másrészt az elég jól kitalált, az embereket mozgósító, érzelmeiket manipuláló történetek nagyon gyorsan elterjednek a Facebook hatalmas felhasználói bázisán, és akár alkalmasak lehetnek arra is, hogy komoly társadalmi, közéleti kérdésekben befolyásolják a döntéseket vagy legalábbis zavart keltsenek.

Trump győzelme után Zuckerberg először őrültségnek nevezte, hogy a Facebookon terjedő álhírek befolyásolhatták az elnökválasztást, aztán arról beszélt, hogy a náluk olvasható dolgok 99 százaléka amúgy is igaz, de egy hónappal később, 2016 decemberében már úgy tűnt, hogy mégis szembenéznek a dologgal, és megpróbálnak kitalálni valamit.

Az álhírek problémáját megoldani egyáltalán nem könnyű feladat.

Bár az automatizálás, és a mesterséges intelligencia nagyon gyorsan fejlődik, arra még nem képes, hogy megkülönböztesse a politikai, vagy üzleti érdekből terjesztett hazugságokat az igazságtól. Ez a médiában az újságírók és a szerkesztők dolga, és se nem könnyű, se nem olcsó feladat. Amikor a Facebook azt hajtogatja, hogy ők nem médiacég, hanem technológiai vállalat, az nem csak egy filozófiai pozíció. Ha elismernék, hogy médiacégként, pontosabban a világ legnagyobb és legbefolyásosabb médiacégeként működnek, …read more

Source:: 444.hu – Aktuális

(Visited 5 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.