A NER-lovagoktól már senki sem tudja visszavenni az elsíbolt pénzt

Budapesten lakik, középkorú vagy fiatal felnőtt, felsőfokú végzettsége van, vagy legalább a középiskolát befejezte, és családi házban él. Ki ő? Nos, a magyar felső tíz százalék tipikus képviselője.

Az Eötvös Csoport februári rendezvényén egy szociológus és egy újságíró igyekezte felvázolni, mit lehet tudni ma a társadalom felső részéről, az elitről, a gazdagokról. Azaz azokról az emberekről, akiknek a magyarok egy nagy része valószínűleg irigyli a pénzét, a befolyását, vagy az életszínvonalát.

Először is azt lehet megtudni róluk, hogy ha a szigorúan a felső tíz százalékról beszélünk, akkor az egymillió embert jelent, és ebbe a kategóriába már sima középosztálybeliként is be lehet kerülni.

A legfelsőbb tíz százalékba tartozó magyarok között ugyanis akkora jövedelmi különbségek vannak, hogy a felső tíz százalék alja és a teteje messzebb áll egymástól, mint a legszegényebb borsod megyei közmunkás a már bőven tehetősnek számító budapesti vállalkozótól.

A második, amit meg lehet tudni róluk az az, hogy valójában nagyon keveset lehet tudni róluk.

Tóth István György, a Tárki vezérigaztója négy csoportba sorolta a leggazdagabbakat. A szupergazdagok vezetik őket, azaz az a 250-300 család, akik a mindenféle gazdaglistákon is szerepelnek rendszerint. Az ő életük nyitott könyv, hiszen nagy részükről az újságok megírták, amit lehetett, az életük valamilyen szinten nyilvános.

A többieket viszont csak empirikus kutatásokkal, és különböző kerülőutakon lehet elérni: statisztikai adatbázisok, banki jelentések böngészésével. A Tárki maga is végzett felmérést a vagyon társadalmon belüli megoszlásáról, így rajzolódtak ki azok a jellemzők, amelyeket a cikk elején említettem. Sokan azonban vagy nem vesznek részt a felmérésekben vagy titkolják a valódi vagyonukat, így a kutatások is tele vannak homályos pontokkal.

Már az sem mindegy, hogy a kutatók mit vesznek alapul. Kinek mekkora a jövedelme? A vagyona? Miből mennyit fogyaszt?

Amit így is tudni lehet:

  • Magyarországon a felső tíz százalék az összjövedelem 23-24 százaléka fölött rendelkezik. Ezzel Magyarország az európai középmezőnybe tartozik, vannak egyenlőbb, de egyenlőtlenebb nemzetek is (pl Románia).
  • Európai viszonylatban a magyar gazdagok csórók: akik Magyarországon a felső tíz százalék alsó részét jelentik, azok Nyugat-Európában még bőven alsó-középosztálybelinek számítanának.
  • Ha nem a jövedelem alapján nézzük a legfelső tíz százalékot, hanem a vagyonuk, a pénzügyi eszközeik alapján, akkor már egy súlyosan egyenlőtlen kép rajzolódik ki: a legfelső tíz százalék birtokolja a magyar pénzügyi eszközök 60 százalékát.

Gondoljunk csak bele, így számolt a Tárki 2015-ben:

  • A háztartások fele vagyontalan, azaz nincs hétmillió forintnál nagyobb vagyonuk, és az is jó eséllyel a saját házuk.
  • 45 százalék az a középréteg, akiknek 7 és 70 millió forint között van a vagyona.
  • A maradék 5 százalék a tehetős ember. 22 ezer háztartásnak 150 millió forintnál is nagyobb a vagyona, 150-200 háztartás vagyona pedig hárommilliárd forint felett van. Ők a szupergazdagok.

Mit lehet tudni a szupergazdagokról?

A felső tíz százalék felső egy százalékáról Szakonyi Péter újságíró beszélt, a napi.hu főmunkatársa, aki már 2002 óta szerkeszti az évente megjelenő, száz leggazdagabb magyarról szóló kiadványt.

„Borzasztó nehéz azt megfogalmazni, hogy kit tekintünk gazdagnak” – mondta Szakonyi. Rögtön érzékeltette is egy példával. A közelmúltban újságíróként a tudomására jutott, hogy hiány van Magyarországon a luxusjachtokból. A Boat Show hajókiállításon például már csak jövőre lehet rendelni hajókat. Amikor erről beszámolt, a hajókereskedők dühösen hívták, hogy az ő hetvenmillió …read more

Source:: 444.hu – Aktuális

(Visited 4 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.