Szegény magyarok

Ha azt mondom, hogy tavaly 33 millió ember élt súlyos anyagi nélkülözésben az Európai Unióban, akkor az elég durván hangzik. És az is. Pedig ez már egy sokkal jobb szám, mint a korábbi években. Mi a helyzet a magyarokkal? A kérdés már csak azért is érdekes, mert nyilván a magyarok anyagi helyzetének nem kis hatása van a határátkelésre.

Kezdjük mindenekelőtt Európával, aztán majd jöhet Magyarország. Szóval az Eurostat legfrissebb (és még csak előzetes) becslése szerint 2017-ben több, mint három magyarországnyi ember (33 millió) élt súlyos anyagi nélkülözésben az Európai Unióban.

Na most ahhoz képest, hogy Európa (és azon belül különösen az Unió) sokak számára az álmok netovábbja, azért ez elég durva szám, úgy meg különösen, hogy az előző évekhez képest még elég komoly javulás is.

Árnyalja a képet, ha hozzátesszük, hogy a 33 millió ember az össznépesség 6,7 százaléka, meg azt is, hogy ez 0,8 százalékpontos csökkenés 2016-hoz képest. Árnyalja, de azért sokkal szebbé nem teszi.

33 millió ember.

Ki él súlyos anyagi nélkülözésben?

Mielőtt egy kicsit közelebbről megnéznénk a magyar helyzetet, nem érdektelen azért tisztázni, mi számít ma Európában súlyos anyagi nélkülözésnek, annál inkább, mert feltételezem egy pakisztáni, szír, vagy bármelyik kevésbé fejlett országban élőnek kicsit mások lehetnek a fogalmai erről.

Szóval az Eurostat azt veszi súlyos anyagi nélkülözésben élőnek, aki a következő 9 dologból legalább négy esetében súlyos nehézségekkel szembesül, vagy egyenesen nem engedheti meg magának.

Számlák kifizetése (ide tartozik a lakhatás, hitel törlesztése is), a váratlanul felmerülő kiadások fedezése, rendszeres (másnaponkénti) hús- vagy halfogyasztás, az otthon fűtése, évente legalább egy egyhetes nyaralás (ha valaki ezt a saját lakásában tölti el, az nem ér).

Külföldön keresnél munkát, de még nem találtál? Itt közel 1000 álláslehetőség vár!

Emellett ide tartozik a személygépkocsi (ami mondjuk a nagyvárosokban élők esetében szerintem minimum kérdőjeles, hiszen sok embernek nem azért nincs, mert nem engedhetné meg magának, hanem mert nincs értelme), a mosógép, a színes TV és a (mobil)telefon. Mondjuk manapság szerintem az autó és a tv erős határeset, hiszen simán lehet csak egyéni döntés kérdése, de hagyjuk.

Éllovasok és lecsúszottak

Aligha lep meg bárkit is a lista két vége. Az egyiken Bulgária, Görögország és Románia szerepel, míg a másikon Svédország, Luxemburg, Finnország és Hollandia. Ennek nyilván történelmi okai (is) vannak, melyekre most nem térnék ki külön.

Ami érdekes, hogy két ország van, ahol nem csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élő száma: Hollandia és Dánia. Speciel abból a helyzetből, ahol ezek az országok vannak, nehezebb is feljebb lépni.

Ugyanez igaz a fordítottjára, azaz az sem különösebben meglepő, hogy a legnagyobb javulás jellemzően a lista végén található országokban volt. Itt Románia áll az élen (-4,4 százalékpont), majd talán némi meglepetésre Olaszország (-2,9) következett, megelőzve Horvátországot (-2,2) és Bulgáriát (-1,9).

Ezzel együtt sincs túl sok dicsekedni való a sereghajtók között, hiszen Bulgáriában minden harmadik, Görögországban és Romániában minden ötödik ember súlyos nélkülözésben él.

Ehhez képest Svédországban, Luxemburgban, Finnországban és Hollandiában simán 3 százalék alatt van az ennyire rossz helyzetben lévők aránya, ami azért elég kemény különbség a lista két vége között.

Mi a helyzet Magyarországgal?

A fentiekben szándékosan nem említettem Magyarországot, mert érdemes rá külön kitérni. …read more

Source:: Határátkelő

(Visited 1 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.