A kkv-k egyre nagyobb szerepet kapnak az exportfinanszírozásban

Az exportfinanszírozás terén az idei első három hónap volt az első olyan negyedév, amikor az EXIM több hitelt adott a kkv-knak, mint a nagyvállalatoknak – hangzott el a HG Media „Fókuszban: A kereskedelmi mérleg” című konferenciáján. A rendezvényen a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségekről, a hazai
élelmiszerek nemzetközi versenyképességéről, illetve a vállalkozások külpiacokra való jutását támogató uniós pályázati kiírásokról is szó esett.

„Az elmúlt négy évben a magyar export mértéke évről-évre rekordokat döntött. Tavaly a kivitel
értéke meghaladta a 100 milliárd eurót” – emelte ki nyitó előadásában Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta: az export értéke már eléri a GDP
90 százalékát, a kivitel döntő hatással van a nemzetgazdaság teljesítményére. Elmondta: a
beruházás-ösztönzéssel foglalkozó ügynökség, a HIPA tavaly 96 nagy külföldi beruházást
hozott Magyarországra, ami szintén történelmi rekordot jelent. Az exportmutatókhoz
hasonlóan az elmúlt négy évben minden évben megdőltek a beruházási rekordok.
Nőtt a nemzetközi cégek belföldi beszállítói hányada.

Kitért arra is, hogy az amerikai Site Selection magazin rangsorában Magyarország a világon a
nyolcadik legvonzóbb befektetési, beruházási helyszínnek számít. A szaklap Kelet-KözépEurópában
a HIPA-t választotta meg a legjobb befektetési ügynökségnek. Hozzátette: jelenleg
132 döntés előtti, külföldi cégek magyarországi beruházására vonatkozó projektet kezel a
HIPA, amelynek tevékenységi köre kibővül az ipari parkok felügyeletével, miután a Nemzeti
Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. beolvad a szervezetbe.

A miniszter kiemelte: a kormányzat öt területen kívánja elősegíteni a magyar kkv-k nemzetközi
versenyképességét. Az első három területet a munkaerőhiány kezelése, a kkv-k innovációra
való felkészítése, illetve az exportpromóció, a kkv-k külpiaci megjelenésének elősegítése
jelenti. A negyedik terület a magyar kkv-k nemzetközi vérkeringésben történő bekapcsolására
vonatkozik. Ezzel kapcsolatban elmondta: a kormányzat 76 nagyvállalattal kötött stratégiai
együttműködési megállapodást, amelynek keretében ezen cégek 55-ről 61 százalékra növelték
a belföldi beszállítói hányadukat.

A kkv-k irányába tolódik el az EXIM hitelezése .Az ötödik területet az exportfinanszírozás kérdése fedi le, amellyel kapcsolatban a miniszter üdvözölte, hogy az állami hitelportfólióból egyre több kis cég részesül. Kiemelte: az idei első három hónap volt az első olyan negyedév, amikor több Eximbank-hitelt kaptak a kkv-k, mint a
nagyvállalatok. A kihelyezett 44 milliárd forint 57 százaléka került a kis- és közepes
vállalkozásokhoz. Dancsó József, az EXIM (a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar
Exporthitel Biztosító Zrt.) operációs vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsoltban elmondta: az
EXIM hitelezése egyre inkább a kis- és közepes vállalkozások irányába tolódik el, ezért a
szervezet működésének is ennek megfelelően kell majd átalakulnia. A tavaly év végi adatok
szerint az EXIM-nek 1429 ügyfele van, aminek döntő része (1212 db) kkv. Az EXIM kkvportfoliójának
aránya pedig 33 százalékot tesz ki.

Nem lehet minden kelet-európai ország Kína kapuja. A kínai-magyar gazdasági kapcsolatokról szóló panelbeszélgetésen Vizi Balázs, a Tradeland Shanghai Trading Co. Kft ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy nem lehet minden kelet európai ország Kína kapuja, e téren együtt kell működni a visegrádi országokkal. Pető Ernő, a
ChinaCham Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke szerint Magyarország olyan logisztikai
központ szerepet tud felkínálni, amelyen keresztül Kína le tudja bonyolítani az európai
gazdasági expanzióját. Hangsúlyozta: a kínai üzletkötési kultúra teljesen más, mint az európai
vagy az amerikai. „Nem lehet egyszerűen üzletet kötni …read more

Source:: Lokal.hu – Aktuális

(Visited 1 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.