Nem ígértek biztos tagságot a balkáni országoknak a szófiai EU-csúcson

Csütörtökön csúcstalálkozót tartottak Szófiában az EU-s országok vezetői, és hat balkáni, EU-tagságra várakozó ország (Szerbia, Montenegró, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Albánia) első emberei.

A balkániak minél hamarabbi tagságot, és legalább egy ígéretet akartak, hogy ez mikor lenne reális. Ezt most nem kapták meg.

A csúcs már eleve nehézségekkel kezdődött: a spanyol miniszterelnök nem ment el, mert nem akart kezet fogni a koszovói kollégájával, mert Spanyolország nem ismeri el Koszovó függetlenségét, nehogy a katalánok biztatásnak érezzék ezt az elszakadásukhoz. Nem zárult le Görögország és Macedónia névvitája sem, ami miatt a görög kormány blokkolja a macedón csatlakozási tárgyalásokat. (A macedón kormány már belemenne, hogy az országot Felső-Macedóniának nevezzék hivatalosan, de a görögök még egy alkotmánymódosítást is követelnek tőlük.)

Emmanuel Macron francia elnök pedig a csúcs előtt arról beszélt, hogy 15 éve minden bővítési kör után gyengült az EU, és addig nem kellene új tagokat felvenni, ameddig nincsenek új szabályok az unió hatékonyabb működéséről. Macron Albánia esetében különösen elhamarkodottnak tartotta a csatlakozási tárgyalások érdemi megkezdését.

Edi Rama albán miniszterelnök átkarolja Emmanuel Macron francia elnök vállát a szófiai csúcs csoportos fényképezkedésekor, Dalia Grybauskaite litván miniszterelnök érdeklődve hallgatja.Fotó: DARKO VOJINOVIC/AFP

Vele szemben a magyar kormányt már az is felháborította, hogy a tagsági tárgyalásokban leginkább elől járó Szerbiának és Montenegrónak az Európai Bizottság csak 2025-re ajánlana felvételt. Sebastian Kurz osztrák kancellár szintén nagyon sürgette a csúcs előtt a jelentkezők felvételét, attól tartva, hogy különben Törökország befolyása erősödne a térségben. Más politikusok pedig az oroszok nyomulásától tartanak, és ezért sürgetnék a bővítést.

Végül a csúcs záródokumentumába nem kerültek se dátumok, se konkrét ígéretek a belépésről. Támogató nyilatkozatok az együttműködések fontosságáról viszont elég sok, és arról is döntöttek, hogy több pénzt kap a régió az EU-tól. Megduplázzák például a balkáni Erasmus ösztöndíjprogram keretét, támogatják a szerb és bolgár gázvezetékek összekötését, a Nis – Pristina autópálya megépítését, satöbbi. A teljes dokumentum itt olvasható. A következő csúcsot 2020-ban Horvátországban tartják majd.

…read more

Source:: 444.hu – Aktuális

(Visited 1 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.