Pár évtized alatt lett hallhatóan mélyebb a nők hangja

Pár évtized alatt is nagyot tud változni az emberek beszéde: elég visszahallgatni az ötvenes-hatvanas évek rádióműsorait, és azonnal észrevesszük a legnyilvánvalóbb különbségeket hanghordozásban vagy hangsúlyozásban.

De még feltűnőbb a változás, ha a nők megszólalásait figyeljük: a fejlett országok többségében nők ma jóval mélyebb hangon beszélnek, mint évtizedekkel ezelőtt, és kutatók szerint ez a férfi-női társadalmi viszonyok alakulásával magyarázható.

Ezt a jelenséget vizsgálja Cecilia Pemberton, az University of South Australia kutatója, aki csapatával 18 és 25 év közötti ausztrál nők hangjait elemezte. Archív, a negyvenes években készült felvételeket vetettek össze a kilencvenes években készültekkel, és azt találták, hogy öt évtized alatt mintegy 23 Hz-zel csökkent a nők átlagos hangmagassága, 229 Hz-ről 206 Hz-re. Mint írták, ez jelentős, hallható különbség.

A kutatók ügyeltek arra is, hogy olyan nők hangját figyeljék meg, akik között nincsenek jelentős demográfiai vagy élettani különbségek: mindannyian felsőoktatásba jártak és egyikük sem dohányzott. A BBC beszámolója szerint még arra is odafigyeltek, hogy egy ellenőrző kísérlet során kiszűrjék azokat a nőket a kilencvenes évekbeli minták közül, akik fogamzásgátló tablettát szedtek, mivel az okozhat hormonális változásokat, amelyek befolyásolhatják a hangmagasságot, de még ezután is igazolható maradt a hangmélyülés.

A kutatók hipotézise, hogy a hangmagasságban tapasztalt változások a társadalmi szerepek változásával lehetnek összefüggésben. A nők a XX. század végére jelentősebb pozíciókat tölthettek be a társadalomban, mint a század közepén, a mélyebb hang pedig a munkahelyi magasabb státusszal együtt járó autoritás és dominancia következménye.

Fotó: JOHNNY EGGITT/AFP

A BBC felidézi azt az ismert történetet is, mely szerint Margaret Thatcher beszédtanárt alkalmazott, hogy a hangja határozottabbnak tűnhessen, és igen jelentős mértékben, 60 Hz-zel tudta mélyíteni a hangmagasságát. És ugyan nem ennyire drasztikusan, de az emberek többsége is mélyíti a hangját, ahogy lép előre a társadalmi ranglétrán.

A cikk felidéz egy másik kutatást is, melyben Joey Cheng (University of Illinois) arra kért négy-hét fős csoportokat, hogy hozzanak döntést olyan szokatlan kérdésekben, mint például hogy egy asztronautának mit kéne magával vinnie ahhoz, hogy túléljen egy balesetet a Holdon. Majd a közös munkafolyamat után megkérdezte az egyes résztvevőket négy szemközt, hogy rangsorolják, kit tartottak a legdominánsabbnak a csoportban.

Visszahallgatva utána a csoportmunka hangfelvételeit, azt találta, hogy a legtöbb ember pár percnyi közös együttdolgozás után megváltoztatta a hangmagasságát, és a változás összhangban volt a többiek által felállított dominancia-sorrenddel: azok a nők és férfiak, akiknek mélyült a hangja, a többiek szerint dominánsabbak voltak, míg akiknek magasabbá vált, alárendeltebb szerepet töltöttek be.

Hasonló példákat amúgy bőven ismerni a természetből, emberszabású majmok is a társas státuszuknak megfelelően alakítják a hangmagasságukat, így jelezve, hogy hol állnak a hierarchiában.

Mint a cikk írja, Cheng eredményei összhangban vannak Pemberton feltevésével, hogy a nyugati társadalmakban a …read more

Source:: 444.hu – Aktuális

(Visited 1 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.