Évi 88 ezer forintot vesz el a kormány a dolgozóktól a cafeteria megnyirbálásával

Gazdaság
Budapest, 2016. február 19.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke felszólal a szervezet rendkívüli kongresszusán Budapesten, a VDSZ székházában 2016. február 19-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Jelentősen átszabná a cafeteriát jövőre, számos juttatásnál megszűnne a kedvező adózás. A tervezett lépés nagyon sokakat érint: a 4,4 millió foglalkoztatott csaknem felét, úgy kétmillió embert. Ezt mondták a kormányt képviselő szakemberek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Más becslések szerint ennél kevesebb, a dolgozók harmada lehet érdekelt a juttatásokban.

Nem gyakran fordul elő, de a kormány terve most szövetségbe kovácsolta a munkaadókat és a munkavállalókat, a kormánnyal szemben.

A kormány szembemegy a saját törekvéseivel

  • Tavaly előtt a kormány szorgalmazta az évi legfeljebb 100 ezer forintos készpénzcafeteria bevezetését, ami tavaly óta kedvezményes adózással adható. Most eltörölnék.
  • Tavasszal adtak a nyugdíjasoknak Erzsébet-utalványt. Most megvonnák a lehetőségét, hogy a dolgozók kedvező adózással kaphassák.
  • Munkaerőhiány van, de eltörölnék a lakbértámogatást és a bérlettámogatást. Hogyan fogják így ösztönözni, hogy aki helyben nem talál munkát, az utazzon vagy költözzön?
  • Családbarátnak mondja magát a kormány, mégis elveszik az iskolakezdési támogatást.
  • Megszüntetnék a kedvezményes adózást az egészség- és a nyugdíjbiztosításnál? Eddig fontos volt a kormánynak az öngondoskodás. Most mitől nem az? Ráadásul ha az emberek az egészségpénztári kártyával fizetve a magánegészségügyet használják, azzal az államit tehermentesítik.
  • Azt hangoztatják, hogy segíteni szeretnék a fiatalok boldogulását, de megszűnhet az idén újonnan bevezetett munkáltatói diákhitel-támogatás.

Abban bíznak talán, hogy ezekkel a változtatásokkal szebbek lesznek a bérstatisztikák? Mert a dolgozók nem valószínű, hogy jobban járnak. Készítettünk egy ábrát arról, mennyi lehet a veszteség. A jelenlegi bruttó átlagbérrel (340 ezer forinttal) számoltunk, és az éves átlagos bruttó cafeteriával (390 ezer forint) megegyező összegű megszűnő juttatásokkal. Figyelembe vettük azt is, hogy az előrejelzések alapján a cégek nemigen lesznek hajlandóak lenyelni a tervezet miatt megnövekvő közterheket.

Mint látszik, így a dolgozók havi csaknem 7500 forintot, éves szinten kis híján 89 ezer forintot veszítenének. Akár meghagyják a cégek a cafeteriát, akár megszüntetik, és hozzácsapják a bérhez.

Az adóelkerülés legális formája, de már a béralku része

Ha elveszik a juttatások jelentős részét, akkor romlani fognak a hosszú évek során kialkudott bérpozíciók, vetítette előre a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László. Nem felejtette el, hogy a szakszervezetek annak idején nem túlságosan lelkesedtek a juttatások körének kiszélesítéséért. Úgy gondolják, hogy a juttatások az adóelkerülés legális formái. De azóta már inkább az előnyöket látják.

Például hogy akik egyébként nem mennének el pihenni, nem költenének nyugdíjpénztárra, egészségpénztárra, azok is megvalósítják ezeket, munkáltatói támogatással, állami adókedvezménnyel. Azt is belátták időközben, hogy a cafeterián keresztül nettóban többet kaphatnak meg a dolgozók, mint bérként. Ezért hajlandóak voltak a bruttó bérkövetelés egy részéről lemondani, ha cserébe biztosított a munkáltató juttatásokat. A kompromisszum mindkét félnek előnyös volt, és a béralku részévé vált, magyarázta.

Budapest, 2016. február 19.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke felszólal a szervezet rendkívüli kongresszusán Budapesten, a VDSZ székházában 2016. február 19-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a szervezet kongresszusán.
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Kellene változtatni, de nem így

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a MASzSz is egyetért azzal, hogy egyszerűsíteni, szűkíteni kellene a juttatásokat. De egészen más megközelítést pártolnak, olyat, amelyben tükröződnének a kormány által fontosnak tartott célok is.

Az eddigi preferenciák alapján a munkavállalást, a családokat kellene támogatni. Eszközként …read more

Source:: Hir24 – Gazdaság

(Visited 1 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.