Nevetséges bérért próbálnak melósokat megcsípni a cégek

Gazdaság
Budapest, 2017. május 15.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelõs államtitkára felszólal az Országgyûlés plenáris ülésén 2017. május 15-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Tállai András még a NAV vezetőjeként azt ígérte, idén rászállnak a fekete foglalkoztatók mellett azokra a cégekre is, amelyek nem adják meg a 8 százalékkal megemelt minimálbért, vagy a 12 százalékkal megnövelt garantált bérminimumot. Hiába azonban a beharangozott, akár egymillió forintos büntetés, nem tűntek el az olcsó munkaerőre vadászó hirdetők. Bőven akadnak olyan álláshirdetések, amelyben az ajánlat a kötelező legkisebb bért sem éri el – hívta fel a figyelmünket egy vagyonőr olvasónk a valójában törvényt sértő bérezésre.

Budapest, 2017. május 15.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelõs államtitkára felszólal az Országgyûlés plenáris ülésén 2017. május 15-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Szándékosan nem írtuk, hogy minimálbér, vagy bérminimum, az ugyanis, hogy melyiket kötelező megadni, az állástól, és az álláshirdetés megszövegezésétől is függ. A minimálbér havi 138 forint, az ennél jóval magasabb bérminimumhoz azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban küldött állásfoglalása szerint két feltétel együttes teljesülése kell:

  • a munkakör ellátása legyen középfokú végzettséghez, középfokú szakképzettséghez kötött, és
  • a munkavállaló rendelkezzen ezzel a végzettséggel.

Így van ez a vagyonőröknél is, ha előírják-e a középfokú végzettséget az állás betöltéséhez akkor jár a bérminimum, ha nincs ilyen kikötés, akkor nem. Fontos, hogy:

  • a sima általános iskola plusz OKJ-s vizsga nem számít középfokú szakképesítésnek, viszont
  • aki érettségi után szerzi meg ugyanazt az OKJ-s vizsgát, az már középszintű szakmai képesítésnek minősül.

Előbbi esetben nem kell megadni a szakmai bérminimumot, utóbbi esetben viszont igen, amennyiben a munkakör betöltéséhez kell is a középfokú végzettség – segített eligazodni Vida Sándor munkajogász. És hogy melyik legkisebb bért kötelező megadni, egyáltalán nem mindegy, mint a táblázat is mutatja:

A különbség éves szinten nettóban kis híján 340 ezer forint.

Olvasónk azt is írta, hogy nettóban a 690 forintot (vagyis a bérminimumnak megfelelő összeget) kellene megajánlani egy őrnek a hirdetésekben. De valóban így van-e? A vagyonőri álláshirdetésekben többnyire általános iskolai vagy OKJ-s végzettséget kérnek, a munkajogász szerint pedig ezekben az esetekben csak a minimálbért kötelező megadni. Viszont ha odaírják, hogy középfokú végzettség szükséges, akkor már a bérminimumot – a nettó 690 forint tehát csak ebben az esetben kell, hogy meglegyen.

A kötelező minimum alatt

Ha megnézzük az egyik ismert hirdetési portálon közölt vagyonőri állásajánlatokat, találhatunk jó párat, amelyek nem ugorják meg a kötelező bérminimumot. Csakhogy ezeknél az álláshirdetésekben nem kérnek középfokú végzettséget. Például a bruttó 850 forintos székesfehérvári ajánlat rendben lehet. De már a 762 forintos törökszentmiklósi, és a bruttó 700 forintos gyáli nem, hiszen mindkettő kevesebb, mint a minimálbér. Nem is beszélve a nyíregyházi bruttó 500 forintos órabérrőlami már évekkel ezelőtt sem ütötte meg a kötelező minimumot.

Bruttó vagy nettó? Nem mindegy

Találtunk „trükkös” ajánlatok is, amelyekben ugyanannyi a bruttó, mint a nettó, például 800 forint, vagy a 900 forint Budapesten. Igaz, mindkettő meghaladja a minimálbért, de ettől még nem világos, mennyi bért is akar adni a leendő munkáltató.

Fotó: Thinkstock

Vannak azonban olyanok is (ezek már OKJ-s végzettséget sem kérnek), már bruttó 794 forint alatt, amelyeknél szintén nem világos, bruttóról, vagy nettóról van-e szó. Mint a 650 forintos budapesti, a 730 forintos üllői, vagy a 750 forintos …read more

Source:: Hir24 – Gazdaság

(Visited 1 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.