Mégse zárják tranzitzónákba a menekülteket a német határon

Aktuális

A német kormány három koalíciós pártja, a CDU, a CSU és az SPD csütörtök este megegyezett a menekültek beléptetésének szigorításában. De a rendszer közel sem lesz annyira szigorú, és pláne nem érint majd annyi menekültet, mint azt az egész témát felvető Horst Seehofer eredetileg követelte. Ennek ellenére azt nyilatkozta, hogy pontosan azt kapta, amit akart. Seehofer a CSU elnöke és Németország belügyminisztere is, korábban pedig azzal fenyegetett, hogy ha nem teljesítik menekültügyi javaslatait, akkor mindkét tisztségéről lemond.

Seehofer azt akarta eredetileg, hogy a magyarországihoz hasonló nevű, Németország felé zárt táborokba, úgynevezett tranzitzónákba lehessen elhelyezni azokat a menekülteket, akik Bajorország felől lépnének be az országba, de már egy másik országban regisztrálták őket.

Másképp hívják, kevesebben lesznek benne, és legfeljebb csak két napig

Ehhez képest a mostani megállapodás nyomán tranzitzóna nevű intézmények nem épülnek, hanem helyettük transzfer központokat hoznak létre, amelyek nem a határon épülnek, és nem zárt táborok lesznek, hanem olyan rendőrségi létesítmények, ahol összesen 48 órán át tarthatják a kiutasítani szánt menedékkérőket.

És hogy kik kerülnek ezekbe a központokba? Kizárólag olyan menekültek, akik egy másik EU-s országban már menedékkérelemért folyamodtak. Vagyis nem csupán regisztrálták őket, mint ahogy az eredeti tranzitzónás terv szólt, hanem olyanok, akiknek az ügyével egy másik EU-s tagállamban már érdemben foglalkoznak.

És van még egy kikötés: csak olyanokat küldenek vissza az említett 48 órán belül, akiket fogadnak is abban az országban, ahol a kérelmükkel már elvben elkezdtek foglalkozni. A visszafogadási nyilatkozatok megszerzése érdekében a német kormány gyors egyeztetésbe kezd a többi EU-s országgal, a jövő héten a három leginkább érintettel: Ausztriával, Olaszországgal és Görögországgal. A munkát úgy néz ki, hogy Seehofernek kell majd végigcsinálnia, neki kell rábeszélnie európai kollégáit, hogy fogadják vissza az érintetteket. Pénteken már ment egy kört az ügyben Bécsben, de egyelőre nem jutott semmire, igaz, akkor még a szigorúbb változatot próbálta áterőltetni.

Naponta kb. öt menekültet érinthet a szigorítás

Hogy mennyire kevés menekültet érint a probléma, azt jól jellemzi, hogy egyes német kormányzati nyilatkozók szerint “naponta 2-5”, míg mások várakozása alapján “naponta kevesebb mint 10” olyan menekült érkezhet a mostani trendek szerint, akik ezekbe transzferközpontokba kerülhetnek. Még úgy is ilyen csekély létszámról van szó, hogy ez a rendszer – szemben az eredeti felvetéssel – nem csak Bajorországra vonatkozna, hanem egész Németországra.

Németországba idén eddig mintegy 18 ezer menekült érkezett, és még tíz százalékuk sem volt olyan, aki már másik EU-s országban beadta volna a kérelmét. Tavaly egy jóval nagyobb hullámban összesen 1700 ilyen menekült érkezett Németországba, idén a számuk ennél is kevesebb lesz.

Szimbolikus gesztus, befelé és kifelé is

A lépésnek tehát elsősorban szimbolikus jelentősége van: a német kormány megmutatja az elégedetlen választóknak, hogy képes akár 48 órán belül is kirakni az országból menekülteket.

Másik részről pedig elkezdenek nyomást gyakorolni a többi EU-s tagállamra, hogy ha már nem voltak képesek megállapodni a dublini rendeletnek nevezett európai menekültügyi rendszer reformjában, akkor tartsák be az elavult szisztéma egyik sarokkövét, vagyis azt, hogy ha valahol foglalkozni kezdtek egy menekülttel, akkor vállalni kell érte a felelősséget hosszabb távon is.

…read more

Source:: 444.hu – Aktuális

(Visited 1 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.