Amikor utoljára tagságot ígértek Grúziának, akkor háború lett belőle

Úgy tűnt az előzetes nyilatkozatok, találgatások és szópárbajok alapján, hogy a szerda-csütörtöki brüsszeli NATO-csúcs a katonai szövetség szétesése felé is vezethet, mert Trump magára hagyja az európai szövetségeseit, hogy aztán a következő héten, július 16-án, valami rettenetes alkut kössön Vlagyimir Putyinnal.

Ehhez képest a dokumentumok, amiket a tagállamok vezetői elfogadtak, egy kőkeményen orosz-ellenes, és magabiztosan terjeszkedő katonai szövetség képét mutatják.

Csúnyán indult

Pedig tényleg nehezen kezdődött. Brüsszelbe érkezve Trump rögtön szapulni kezdte Németországot az Északi Áramlat 2 miatt, aztán a csúcs második napján fél órát késett az orosz veszélyről szóló megbeszélésről, utána pedig ki kellett küldeni a teremből a grúz és az urán elnököket, mert megint nekitámadt az európaiaknak, hogy túl kevés pénzt költenek a hadseregeikre.

Még az is elterjedt – valószínűleg megalapozatlanul – hogy azzal fenyegetőzött, hogy az USA otthagyja a NATO-t, ha a többiek nem tesznek bele sokkal több pénzt.

Végül Trump kiállt az újságírók elé, és elmondta, hogy minden szuperül ment a tárgyalásokon, a többiek megértették a követeléseit, és teljesíteni is fogják azokat. Utána nem sokkal a franciák és a németek elmondják, hogy semmilyen pénzügyi követelés konkrét teljesítésében sem állapodtak meg. A nyilatkozatok és a kamerák előtt előadott műsor alapján tehát egyáltalán nincs rendben a szövetség.

Ám ha a csúcs hivatalos dokumentumait nézzük, akkor nagyon is egyértelműnek látszanak a szövetség elköteleződései.

Terjeszkedés

A csúcson meghívták Macedóniát a szervezetbe, teljes jogú tagnak. Ez eddig azért nem volt lehetséges, mert Görögország a névvita miatt blokkolta a meghívást. Amint azonban felveszik az Észak-Macedónia nevet, elkezdődhet az ország hivatalos csatlakozási folyamata. A NATO tehát növekedni készül, ráadásul éppen a Balkánon, ahol Oroszország is igyekszik erősíteni a befolyását. Amikor Montenegró lépett be a NATO-ba, akkor Moszkvából puccsot szerveztek az ottani kormány ellen. Macedónia felvétele sem lesz egyszerű menet.

Megerősítették az ígéretet – bár céldátum nélkül – hogy Grúzia is teljes jogú tag lehet. Amikor 2008 tavaszán, a bukaresti NATO-csúcson ezt először megígérték, akkor arra Oroszország még azon a nyáron háborúval reagált.

Ukrajna egy feltételesebb, óvatosabb ígéretet kapott a tagságra. Amikor Ukrajna az EU-tagság előszobájának számító társulási szerződést akarta aláírni, akkor abból a Krím elfoglalása és a donyecki háború kiprovokálása lett orosz részről.

Ahogy a balkáni NATO-terjeszkedést is utálja az orosz kormány, úgy az egykori Szovjetunió tagállamainak felvételére már kész lehet fizikai erőszakkal is reagálni.

Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Jordánia és Tunézia a szorosabb együttműködés ígéretét kapták most a NATO-tól.

Több katona lesz készenlétben

A mostani megállapodás szerint sokkal több katona, hajó, repülőgép és egyéb felszerelés kerül abba a gyors reagálású készenléti egységbe, amit legfeljebb 30 napon belül a világ bármely pontján be tud vetni a NATO. Ezek a csapatok az egyes nemzeti hadseregeken belül maradnak békeidőben, de ha a NATO harcba akarja küldeni őket, akkor szinte azonnal mozgósíthatók lesznek, és egységes parancsokság alá kerülnek.

Ezzel párhuzamosan az eddigieknél is több hadgyakorlatot tartanak a tagállamok, elsősorban Európában. Felgyorsítják a csapatok Európán belüli mozgatásának lehetőségeit: részben a megfelelő utak és vasutak kijelölésével, ha kell akkor fejlesztésével, részben pedig az engedélyek kiadásának felgyorsításával.

A cél az, hogy 5 napon belül a tagállamok hadseregei …read more

Source:: 444.hu – Aktuális

(Visited 1 times, 1 visits today)