Libakaland újratöltve

„Márton napján ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” – tartja a mondás. Komoly esély van tehát idén a kőkemény télre a népi hiedelmek szerint a jelenlegi 20-25 fokos novemberi meleget tapasztalva. A libák sorsán azonban az időjárás sem változtat, ezért 2018 novemberében is újratöltjük! A legendák és az ízek jegyben járnak a népszerű Duna-parti óbudai étteremben is ahol tökéletesen őrzik a liba-napi hagyományokat.

A Márton-nap főszereplője

Márton-napja ( november 11.) az őszi munkák befejezésének időpontja. A természet téli pihenőre vonul normális esetben, már ha nincs globális felmelegedés. A hízott libák áldozása a lakomákon, a hagyományok ápolása azonban nem függ a kusza időjárástól. A szárnyasok sorsát a paraszti világ idején pecsételték meg, mikor a cselédek ezidőtájt kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a nyáron felduzzadt állományt a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. Szép szokás, ma is mindenki elfogadna egy ilyen adományt a fizuja mellé. Az is igaz, akkor még átlagos eledelnek számított a libákból készült étel. A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral volt szokás koccintani. A liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldtek mindig a helyi papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

Szent Márton legendájának több változata is ismert. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, aki életét az Istennek és az emberek megsegítésének áldozta. Egyszer egy libaólban próbált elrejtőzni, miután jótetteit látva püspökké akarták választani. A libák hangos gágogása végül leleplezte és így nem menekülhetett a püspöki tisztségtől. De Szent Mártont már a honfoglalás előtt is tisztelték Pannóniában. A hagyomány szerint álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Tours-i Szent Márton lett Magyarország patrónusa.

1171-ből származik az első írásos beszámoló a Márton-napi liba-lakomáról. Sőt a szokás gyökerei még régebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.

A hízott liba a gazdaságból hosszú utat tesz meg évről-évre azért, hogy saját ünnepnapján hősi halált haljon és beteljesítse az elvárásokat, vagyis boldoggá tegye a gyomrunkat. A mai modern gazdaságokban nem tizedelik a libákat, nem osztogatják jutalomként, de a lakoma kötelező. Ezen a novemberi hétvégén ezért illik egy jó libamenüvel a hagyományok előtt tisztelegni.

A magyar libamáj a világ egyik legnépszerűbb hazai különlegessége, az ínyencek kedvence. Az óbudai Rozmaring Kertvendéglő séfje azonban más különleges libás falatokkal is elkápráztatja a vendégeket. A háziasszonyok által otthon is könnyen elkészíthető töltött libanyak receptjét velünk is megosztotta, hogy liba-kalandot otthon is élvezhessük.

Töltött libanyak Rozmaring-módra

Darált libahúsból, kenyérből és tojásból tölteléket készítünk. Ízesítjük sóval, borssal, majoránnával, fűszer paprikával és petrezselyemmel. A libanyakat megtöltjük az elkészített töltelékkel, végeit madzaggal összekötjük. Sütőben 160-170° C-on megsütjük.

Szabó Lajos, a Rozmaring Kertvendéglő tulajdonosa pedig elárulta, mitől különleges az immár 27. éve hagyományosan november 8. és 11. között megrendezett libanapi falatozás. A vidéki gazdaságban személyesen választja ki az arra érdemes hízott jószágokat, és szálltja az étterembe. Különös gonddal porciózza a séffel közösen a tökéletes „alkatrészeket” amelyek végül tálalásra kerülhetnek. Minden évben új és egyedi ízkombinációkkal bolondítják a …read more

Source:: Lokal.hu – Életmód

(Visited 1 times, 1 visits today)