Az MNB elárulta, hogyan közelíthetjük meg 2030-ra Ausztriát

  • Ha hazajön külföldről százezer magyar munkavállaló és 2030-ig duplájára nőnek a nettó reálbérek, akkor a magyar gazdaság simán az osztrák nyomába érhet.
  • Ehhez ráadásul el se kell adósítani az országot, miközben jelentős adócsökkentésekre is marad mozgástér.
  • Legalábbis a Magyar Nemzeti Bank szerint, amely csütörtökön hozta nyilvánosságra az idei Növekedési jelentését.

A Magyar Nemzeti Bank valamiért évek óta rendre Ausztria utolérésének koordinátarendszerében elemzi a magyar gazdaság kilátásait. Matolcsy György már 2016-ban arról beszélt, hogy történelmi célunk Ausztria utolérése, ami reálissá vált az elmúlt öt év teljesítménye alapján, míg az idén nyáron megjelent „180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért” című jelentés épp arról írt, hogy még reformokkal is csak az osztrák fejlettségi szint 80 százaléka érhető el.

Ausztria maradt a hivatkozási alap a csütörtökön bemutatott Növekedési jelentésben is, melyben a jegybank elemzői végigvették, hogy milyen feltételek teljesülése mellett állhat egy stabil növekedési pályára a magyar gazdaság.

A jegybank évente megjelenő elemzésének idei kiadása a Fenntartható felzárkózás a digitális korban munkacímet kapta, és az idei kulcsszó a versenyképesség lett: a bemutatón az MNB vezető elemzője, Balatoni András arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedek tanulsága éppen az volt, hogy a felzárkózás nem egy automatikusan adódó folyamat a közepesen fejlett országok számára, és sokan közülük (köztük Magyarország) benne is ragadtak ebben a közepesen fejlett státuszban.

Az MNB elemzői ezért fogták azokat az országokat, melyeknek sikerült a kitörés, és megnézték, hogy mi járulhatott hozzá az adott gazdaságok fejletté válásához.

Olyan államokról van szó, mint Tajvan, Szingapúr, Hongkong, Írország, Dél-Korea, Ausztria és Japán, e sikertörténetek tanulságait szeretné a hazai gazdasági környezetbe is átemelni a jegybank.

És az elemzők azt látták, hogy ezekben a gazdaságokban közös volt, hogy nőtt a termelékenység, élen jártak a technológiai innovációban és a hatékonyság növelésében, közben pedig az országok többségében a népességszám is nőni tudott. Innen jön az idei Növekedési jelentés hármas ajánlása: a jegybank szerint demográfiai fordulatra, a humántőke fejlesztésére és korszerű digitális eszközökbe történő befektetésre van szükség.

Az elemzés szerint a magyar gazdaságban 2010-ben bekövetkezett fiskális fordulat beindított egy extenzív növekedést, de ezt elsősorban a foglalkoztatás bővülése hajtotta, így pedig megvannak a természetes korlátai, melyhez idővel el is fog érni a magyar gazdaság. Ezért kéne átállni egy intenzív növekedésre, mely a termelékenység bővülésével érhető el.

A kkv-k összevonása kéne

A jegybank az ehhez a váltáshoz szükséges erőforrások egy jelentős részét a kis- és középvállalkozások szektorában fedezte fel, és az MNB szerint ez az a terület, ahol mindenképp beavatkozásra van szükség a növekedés fenntartásához.

A kkv-k ugyanis fontos, de kevéssé hatékony szereplői a magyar gazdaságnak, és a jegybank azt szeretné elérni, ha a következő időszakban évente 6 százalékkal növekedne e szektor termelékenysége. Balatoni is elismerte, hogy ez elég agilis szám, de szerintük rejlik ennyi tartalék a kkv-k környékén: az egyik fő problémát például abban látják, hogy a hazai vállalati szektor nagyon elaprózódott, rengeteg a mikrovállalat, ez pedig visszahúzza a termelékenységet, ezért fúziók és felvásárlások révén koncentráltabbá kéne tenni a kkv-szektort. Az MNB számítása szerint csak ezzel 20-25 százalékkal lehetne növelni ennek a szektornak a termelékenységét.

Emellett a hazai kkv-k …read more

Source:: 444.hu – Aktuális

(Visited 1 times, 1 visits today)