Egyértelműen, folyamatosan romlik a magyar jogállamiság helyzete

2010 óta nőtt a jogalkotás hatalompolitikai eszközként való használata és a kiszámíthatatlansága

A szakértői jelentéseken, kemény adatokon (például költségvetési adatok) és közvélemény-kutatásokon alapuló jogállamiság-indexek egyértelműen jelzik a jogállamiság erózióját, és „joggal tarthatunk tőle, hogy ez még nem ért véget” – áll a tanulmányban.

A Jogállamiság, jogtudat, normakövetés című tanulmányban két indexet is vizsgálnak. A Bertelsmann-féle transzformációs indexen látható, hogy a jogállamiság romlása nem járt a hatékonyság növekedésével, hiszen az is romlott:

Forrás: Tárki/Társadalmi riport 2018

A relatíve új, az adatokat csak 2012/2013 óta vizsgáló, de formailag és módszertanilag is a legfejlettebb jogállamisági index, a World Justice Project Rule of Law Index szintén azt mutatja, hogy bár a polgári bíráskodás értékei lényegében változatlanok, a rend és biztonság pedig enyhén javul, összességében egyértelműen romló a tendencia:

Forrás: Tárki/Társadalmi riport 2018

A romlás okait keresve Jakabék tanulmánya azt állapítja meg, hogy a „formális szabályok szintjén bekövetkezett változások súlya relatíve kisebb, bár az sem elhanyagolható. Például az új Alaptörvény nagyrészt a korábbi alkotmány szabályozási mintáit követi, annak aszövegét vette át, ksiebb-nagyobb finomításokkal, néhol korszerűsítésekkel, de a szöveget teleszórták kivételszabályokkal a Fidesz aktuális pártpolitikai érdekei szerint, és az alapjogi rendelkezéseken folyamatosan alakítgattak a kétharmaddal. Az alkotmányozó többséggel szemben az egyedüli korlátot az európai intézmények és a nemzetközi, elsősorban amerikai (illetve a nemzetközi pénzpiaci) nyomás jelenti. Ez látszott az ötödik alkotmánymódosításnál, amit végül is Brüsszelből, Velencéből, Strasbourgból és Luxembourgból kényszerítettek a kormányra, hogy legalább a legdurvább alapjogi problémákat orvosolja ott, ahol európai normákat sértett.

2010 óta a jogalkotás hatalompolitikai eszközként való használata és a kiszámíthatatlansága nőtt, ami aláássa a jogbiztonságot. Kedvezőtlen, hogy a törvények száma fokozatosan nő, miközben azok elfogadási ideje egyre csökken, pedig ez nem világtendencia. Ráadásul a minőségromlás miatt állandó utólagos módosításokra van szükség, ami különösen aggasztó. Az sem véletlen, hogy a tényleges joggyakorlat – főleg az alkotmányjognál – egyre inkább eltér a formális szabályoktól: úgy tűnik, az a politikai …read more

Source:: 444.hu – Aktuális

(Visited 1 times, 1 visits today)