Rendkívül ritka majomfaj szaporodott a Fővárosi Állatkertben

Az aranyhasú mangábét az óriáspandánál is ritkábban látni állatkertben

Aranyhasú mangábé született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A nyugat-afrikai erdőségekben honos majomfaj rendkívüli ritkaságnak számít az állatkertekben, még óriáspandát is több helyen tartanak, mint aranyhasú mangábékat. A faj vadonbeli egyedszáma ismeretlen, de az biztos, hogy őshazájában ritkulóban van.

Újabb kisállattal gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert: ezúttal egy ritka majomfajnál, az aranyhasú mangábénál volt gyermekáldás. A kicsi még október 22-én született, s mostanra már a nagyközönség is zavartalanul láthatja. A gondozóknak azt még nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani, hogy a jövevény milyen nemű, így nevet is csak később fog kapni. Az apróság napjait nagyrészt anyukája ölében tölti, noha már kisebb felfedező utakra is vállalkozik.

Aranyhasú mangábé – a kép illusztráció

Az aranyhasú mangábé (Cercocebus chrysogaster) az óvilági majmok, ezen belül a cerkóffélék közé tartozó faj, amely Nyugat-Afrikában, a Kongó-medence sűrű erdőségeiben őshonos. Mivel élőhelyük a kutatók számára nehezen hozzáférhető, és egyébként is rejtett életmódot folytatnak, nincs információ a vadonbeli állomány pontos nagyságáról. Csak az vehető bizonyosra, hogy a faj egyedszáma csökkenőben van. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által kidolgozott, a veszélyeztetettség mértékét kifejező kategóriarendszerében a faj az „adathiányos” besorolást kapta.

Az állatkertek világában az aranyhasú mangábé igazi ritkaság! A világ több ezer állatkertje közül ugyanis mindössze 12 állatkertben láthatók aranyhasú mangábék: összesen 27 egyed. Ez azt jelenti, hogy ezzel a majomfaj még az óriáspandáknál is ritkábban lehet találkozni állatkerti körülmények között (utóbbi ugyanis nagyjából a világ két tucat állatkertjében kerül bemutatásra)!

A Fővárosi Állat- és Növénykertben az aranyhasú mangábéknak mind a tartása, mind a szaporítása több évtizedes múltra tekint vissza, és az elmúlt évtizedekben a városligeti intézmény egyike volt annak a három állatkertnek (San Diego és Wuppertal mellett), ahol rendszeres és jelentős számú szaporulat volt. A most született kölyökkel együtt jelenleg 5 aranyhasú mangábé él Budapesten, ez ma a legnagyobb létszámú állatkertben bemutatott csapat ebből az állatfajból.

Az aranyhasú mangábék állatkerti szaporítása nemcsak azért fontos, mert a kölykök nagyon aranyosak, hanem a dolog természetvédelmi jelentőséggel is bír. Az állatkerti világállomány csekély egyedszáma miatt azonban egyre nehezebb olyan állatokat találni, amelyek nem rokonai egymásnak. Ebből a szempontból a nemrégiben született kölyök különösen fontos, mert apai ágon a felmenői mind amerikai állatkertekben éltek, anyai ágon viszont európai állatkerti egyedek az ősei. Így az apróság megszületésével vérfrissítésként az amerikai vérvonal is megjelent az európai állományban.

Az aranyhasú mangábék a Fővárosi Állat- és Növénykertben a Madagaszkár-házban, illetve a hozzá tartozó kifutóban láthatók, jóllehet maga a faj nem Madagaszkáron őshonos. Mostanában főként a belső, fűtött férőhelyen lehet találkozni velük. Itt – a kicsi születése miatt – ugyan egy ideiglenes kordont állítottak fel az üvegfal előtt, de ez nem akadályozza meg az állatok megfigyelését, sőt, valójában így egy időben többen is láthatják a kismajmot és a csapat többi tagját is.

A kis aranyhasú mangébé mellett az Állatkertben idén sok más kisállat is a világra jött. Többek között gyermekáldás volt a rókakuzuknál, a kuszkuszoknál, a kormos és a Bennett-kenguruknál, a tatuk közé tartozó matakóknál, a sörényes hangyászoknál, a gyűrűsfarkú makiknál, a törpe selyemmajmoknál, az …read more

Source:: bdpst24

(Visited 1 times, 1 visits today)