Nincs megegyezés, a kormány mondja meg, mennyi lesz a béremelés

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén a munkáltatók 8-8-8 százalékos emelést szorgalmaztak a minimálbérre, a bérminimumra és az általános bérajánlásra 2019-re és 2020-ra is. Ez haladás ahhoz képest, hogy november végén még 5 százalékot mondtak a munkáltatói érdekképviseletek.

A szakszervezetek ragaszkodnak a kétszámjegyű emeléshez jövőre, a minimálbérnél 13 százalékos, a bérminimumnál 15 százalékot szeretnének elérni.

A kormány pedig nem mondott semmi érdemit.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László megerősítette, nem jött létre a munkáltatók és a munkavállalók között egyezség.

A munkáltatók nem akartak vagy nem tudtak elmozdulni a két számjegyű emelés felé, a szakszervezetek meg nem engedtek a követelésükből. A kormány pedig nem vett részt a folyamatban. Hozzátette, ez azért probléma, mert a szakszervezet tudna engedni, akár 9 százalékig is lemenne, de ahhoz az kellene, hogy a munkavállalók nettó pozíciója javuljon. Magyarul: a kormány hajlandó legyen a személyi jövedelemadót csökkenteni, például úgy, ahogy már azt a szakszervezet javasolta: az szja a jelenlegi 15 százalék helyett legyen 9 százalék.

Tisztában vannak vele, hogy egy lépésben a 6 százalékpontos csökkentés nem megy, ezért azt javasolták, hogy

  • első körben az alacsonyabb keresetűeknél (a minimálbér és a bérminimum környékén) legyen egyszámjegyű az szja.
  • Később lépcsőzetesen a többi munkavállalónak is legyen 9 százalékos az adója. Ezt 2022-re szeretnék elérni.

Ez kisebb terhet jelentene a munkáltatóknak is. Éppen azért szorgalmazták a több évre szóló megállapodást, hogy a fokozatos adócsökkentéssel és béremeléssel előre lehessen tervezni a ciklus végéig, vagy akár két-három évre. A kormány azonban hallgat.

Több VKF-tárgyalás nem lesz már. Vagyis az következik, hogy

a kormány fogja megmondani, mennyivel emelkedjenek jövőre a bérek.

Kordás úgy tudja, hogy december 12-én lesz az utolsó kormányülés idén – legkésőbb akkor ki kell hogy hirdessék, mi legyen a bérekkel.

Hátráltatja a céges bértárgyalásokat

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, Karsai Zoltán megkeresésünkre azt mondta,

jelentősen hátráltatja a cégekkel a bértárgyalást az, hogy még nincs meg, mennyi lesz jövőre a bérminimum.

Az Auchan és a Metro például azt jelezte a szakszervezetnek, hogy addig szüneteltetik az egyeztetést, amíg a kormány nem jelenti be, mennyi lesz a szakmai bérminimum. Egyébként mindkét céggel már több körben tárgyaltak, nyilatkozott a szakszervezet és a cégek is megtették az ajánlatukat, közel állnak a megállapodáshoz, de itt megrekedtek.

Vannak olyan cégek is, ahol nem a szakmai bérminimum a mérvadó, de mégis valamiféle fogódzót jelent olyan szempontból, hogy amennyivel az nő, ahhoz képest ne maradjanak le a bérek – náluk is kivárás van.

A rabszolgatörvény így sem elfogadható

Az Országgyűlés fideszes többségű vállalkozásfejlesztési bizottsága több ponton módosítaná a tervezett rabszolgatörvényt, amely miatt szombatra tüntetést szerveztek a szakszervezetek.

  • Az eredeti tervezettel szemben 400 órányi túlórát csak kollektív szerződésben lehetne előírni, így ez nem érintene mindenkit, csak a nagyobb cégeknél dolgozókat.
  • Havi egy helyett két pihenőnapot garantálnának azoknak, akik egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén megszakítás nélküli, több műszakos munkarendben dolgoznak, vagy idénymunkások.
  • A beosztástól csak írásbeli kérésre lehet eltérni.

Viszont a hároméves munkaidőkeret, és az, hogy a túlórát három éven belül kellene kifizetni, az új javaslat szerint sem változna.

Pozitív, hogy ennyit is változtatnának, de ez még nem teszi elfogadhatóvá a javaslatot

– kommentált lapunknak Kordás László. Az jó, hogy csak kollektív szerződésben lehetne elrendelni 400 túlórát, mert …read more

Source:: Hir24 – Gazdaság

(Visited 1 times, 1 visits today)