Miért nem készült el soha a kormány első világháborús központi emlékműve, és mi az, ami megépült helyette?

„Száz év után végre hazánkban is méltó, a kortárs képzőművészet és építészet nyelvén megfogalmazott, ám mégsem csupán a pillanat számára készülő központi emlékhely épülhet annak a 661 ezer elesett katonának, akik száz évvel ezelőtt a hazáért adták az életüket.”

Ezeket a zengzetes szavakat Balog Zoltán, akkoriban éppen emberierőforrás-miniszterként szolgáló lelkész 2016 tavaszán, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnökeként mondta, akkor, amikor a testület éppen nyílt ötletpályázatot írt ki a leendő emlékmű helyére és kinézetére.

Balog nemhiába volt bizakodó. A mindenkori Orbán-kormányok az évek során több milliárd forintos nagyságrendű pénzt biztosítottak arra, hogy a világháború liberálisan értelmezett centenáriumakor, vagyis a 2014 és 2020 közötti hat éves időszakban folyamatosan lehessen költeni mindenféle célokra, például pályázatokra, konferenciákra, kopott világháborús emlékművek felújítására és hasonlókra. (Arról, hogy hogyan és milyen felújításokra osztottak ki százmilliókat, ezt a cikket írtuk, az ötletpályázatról és a felmerült vicces ötletekről pedig ezt.)

Az ötletpályázat pedig kifejezetten népszerű volt: a totál amatőröktől a profi szobrászokig-építészekig rengetegen küldtek ötleteket. Helyszíntippben sem volt hiány, a Vártól az Erzsébet és Flórián téren át a Vérmezőig és a Józsefváros pályaudvarig egy rakás közterület merült fel.

Ám ez az emlékmű a nagy elszánás és a médiazaj ellenére sem valósult meg. Sőt titokban valamiért le is állították az egészet.

A 444 ugyanis megtudta, hogy a Fiumei úti sírkertben pár hete felavatott első világháborús emlékmű nem ez a bizonyos, korábban tervezett központi kormányzati emlékhely, hanem a temetőt kezelő Nemzeti Örökség Intézetének saját projektje.

„A Nemzeti Örökség Intézete emlékművének semmi köze az emlékbizottság 2016-os ötletpályázatához, annak eredményéről nincs információnk”

– erősítette meg a 444-nek Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖI főigazgatója.

A ténylegesen felépült, szigorúan geometrikus emlékmű, ami a távolból úgy néz ki, mintha egy szürke piramisra aránytalanul nagyméretű padlásablakokat szereltek volna, tehát a Fiumei úti temető saját vállalkozása.

Fotó: NORI/NORI

Nem véletlenül.

Fotó: NORI/NORI

A temetőben ugyanis már 1914-ben, a világháború ötödik hónapjában felállítottak egy emlékművet a szaporodó áldozatok emlékére. Ez egy farönkökből ácsolt, rögtönzött piramis volt. Az 1915-ös halottak napjára pedig már állt az a földből emelt, de már kőlapokkal borított és lépcsővel is felszerelt, masszívabb piramis a Kossuth-mauzóleum mellett, amit szintén ideiglenesnek szántak, és amit az „elesettek gúlájának” vagy a „hősök gúlájának” is neveztek.

A frissen felavatott helyszín letisztult alapformája erre a gúlára tesz egyértelmű utalást.

A végleges emlékművet ezek után a rákoskeresztúri Új köztemetőben építették fel, …read more

Source:: 444.hu – Aktuális

(Visited 1 times, 1 visits today)