Ünnepek itthon és külföldön

Március 15. kapcsán érdemes kicsit elgondolkodni és elbeszélgetni arról, miként ünnepelnek a határátkelő magyarok, és persze érdekes az is, milyenek a nemzeti ünnepek más országokban. Ti hogyan ünnepeltek, ünnepeltek egyáltalán?

Az Egyesült Államokban élő magyarok a Los Angeles-i Tamás tapasztalata alapján próbálják tartani az ünnepeket. Igaz ez a hivatalos részre (a konzul vagy a nagykövet természetesen megemlékezik ebben az esetben március 15-ről), de a magyar közösséget összefogó szervezetek sem hagynak ki egyetlen ünnepet sem.

„Mindig van március 15-i megemlékezés, amikor a gyerekek huszároknak vannak beöltözve, van népi tánc, történelmi visszatekintés. Ugyanez a helyzet például augusztus 20-án, október 23-án, de van például Trianon-nap is. Azt pedig mindenki maga dönti el, akar-e az éppen soros ünnepel foglalkozni.

Szerintem ez generációs kérdés, a fiatalabbakat általában különösebben nem érdekli, de van egy idősebb generáció, akiknek ez részben a hazához való kötődést is jelenti, akik szeretik megünnepelni” – mesélte Tamás.

Március 15. azért volt jó ünnep, mert egy olyan sikertörténet volt, amikor a magyarok nagyot alkottak, aminek lehet örülni. Ez mára Tamás szerint mintha kicsit megkopott volna.

Érdekes, hogy Amerikában mintha a nemzeti ünnepeket is ugyan kissé pátoszosan, de nagyobb méltósággal ünnepelnék, mint Magyarországon, ami kissé paradox helyzet.

„Mivel az itt élőknek ezek az ünnepek fontos kötődést jelentenek Magyarországhoz, ezért jobban is tisztelik az ünnep értékét, mint az otthoniak. Ez persze alighanem attól is függ, hogy a szervezők milyen üzenetet akarnak átadni” – tette hozzá Tamás

Amikor már nem kötelező

Itt szeretném visszaidézni Nóra tavalyi, március 15-i posztját, ami kicsit visszhangozza Tamás meglátását.

„Megkérdeztem a gyerekeket (14, 13, 5 évesek), hogy feltűzik-e a kokárdát úgy, hogy már nem „kötelező”, vállalják-e azt, hogy elmondják ha megkérdezik mi van a szívük fölé tűzve és határozott igennel

feleltek.Valahogy így élem meg én is. Gyermekkoromban nem volt más ez az ünnep mint egy alkalom, amikor nem kellett iskolába menni illetve végig kellett nézni, esetleg szerepelni valamilyen ünnepi megemlékezésen.

Aztán voltak évek amikor a kokárda kitűzése egészen mást jelentett, egész évben lehetett látni, bevallom akkor én nem tűztem ki. Idén azonban saját elhatározásomból, úgy, hogy senkit se érdekel, valószínűleg pár ember veszi csak észre de ott fog virítani a piros-fehér-zöld.

Verseket fogunk szavalni, 12 pontot fogunk olvasni, megnézzük Mit kíván(t) a magyar nemzet, mindezt természetesen csak szigorúan iskola után, munka után, szabadon.” (A teljes posztot itt találjátok.)

Ahol a politika nem telepszik rá az ünnepre

Nagy-Britanniában két fontos munkaszüneti ünnepnap van, az egyik karácsony első napja (azaz december 25.), a másik pedig Húsvét nagypéntek. Ezeken a napokon kívül nem áll le az élet az országban.

A vallási és etnikai közösség ünnepeit megemlítik a médiában, de ezek nem munkaszüneti napok, miként jellemzően nincsenek nagy történelmi eseményre emlékező, munkaszüneti nappal járó ünnepek. Ami van, az a Bank Holiday Monday, azaz a hétfő, amikor zárva vannak a bankok.

„Nagyon furcsa számomra, hogy az Egyesült Királyság kivette a részét mondjuk a II. világháborúban a náci Németország legyőzéséből, mégsincs nemzeti ünnep mondjuk május 8-án. Hogyhogy? Hiszen győztesek voltak – ezt nem kell megünnepelni?” – tette fel a kérdést a Londonban élő Bandosz.

Ott van persze a Remembrance Day, ami az I. világháborúhoz kötődő novemberi megemlékezés, amikor 2 percre megáll …read more

Source:: Határátkelő

(Visited 1 times, 1 visits today)