Néhány adat Magyarországról, amikkel a képviselőknek szembesülniük kell

Benyújtották a Parlamentnek a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2018 című kiadványát, elvileg azért, hogy ezzel is segítsék az Országgyűlés munkáját. (Valójában teljesen mindegy az egész.) A 2018-as előzetes, becsült magyar adatok mellett világgazdasági kitekintés is található a több mint 300 oldalas.

Az adatok nem mind vadi újak, a KSH az év közben is szokott fontosabb adatokat közölni az inflációtól a népességfogyásig, legutóbb itt mutattunk be 10 beszédes adatot Magyarországról. A mostani összesítésből egyéb érdekes adatok is kiderülnek.

6 százalékkal többet költünk az EU-s átlagnál

Például, hogy a Magyarországon élő háztartások 2017-ben lakásfenntartásra 5,4 százalékponttal kevesebbet költöttek, mint az EU-s átlag, de élelmiszerre 6 százalékkal többet. A tagállamok közül arányaiban a magyar háztartások költöttek a 4-5. legtöbbet hírközlésre (3,6 százalék), vagyis internetre és tévére, a 4. legkevesebbet pedig ruhára (3,8 százalék).

A fejlesztések 6/10 része

A három legjelentősebb súlyú beruházó területe (1. feldolgozóipar, 2. ingatlanügyletek, 3. szállítás és raktározás) a fejlesztések hattizede koncentrálódott, elsősorban az EU-s források felhasználásával.

Túl nyitott a gazdaság

Szó esik a túl nagy gazdasági nyitottságról is, ami a nemzetgazdaságot sebezhetővé teszi a külső konjunkturális hatásokkal szemben. A külső kereslet alakulásával szembeni magas kockázatot mutatja, hogy az export értéke 2018-ban a GDP 86,5 százalékát érte el, ami EU-s szinten jelentős.

Grafika: KSH/parlament.hu

Az állam rohad tovább

Miközben a GDP nőtt és a legtöbb szektorban növekedés történt, addig a jellemzően az államháztartás által finanszírozott közösségi szolgáltatások (közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) hozzáadott értéke az egy évvel korábbihoz viszonyítva alig változott (+0,2 százalék).

Egyre többet importálunk Ázsiából

Az import értéke 6 ázsiai ország esetében is több mint 100 millió euróval nőtt 2018-ban. Dél-Korea és Kína esetében közel 670 millió euró volt az értéknövekedés, ami az előbbi országnál 58 százalékos forgalomnövekedéssel volt egyenértékű. A további országok közül a vietnami behozatalunk 84, az iraki 57, a hongkongi 24 százalékkal ugrott meg, az iránié pedig a sokszorosára nőtt. Dél-Koreából a legnagyobb értékkel a gyógyszerek forgalma bővült, Kínánál az irodagépek és a ruházati cikkek értéknövekménye volt a legjelentősebb. Vietnamból a híradástechnikai készülékek, míg Hongkongból a villamos gépek és készülékek behozatala nőtt számottevően. Irak és Irán esetében a kőolaj és kőolajtermékek importja jelentősen nőt.

Kedvezően alakult az egyenlegünk Oroszországgal

A kiadványban láthatók Magyarország legfontosabb partnerországai is, az alsó táblázatban van egy érdekes adat: a 12. helyen lévő Oroszország továbbra is a 2. legfontosabb EU-n kívüli partnerünk, amit az USA követ. Az Oroszországba menő szállítások euróértéke 7 év alatt 40 százalékkal (1 milliárd euró) csökkent, amit az EU és Oroszország közötti kölcsönös embargó is befolyásolt, de az egyenlegünk kedvezően változott, mivel az Oroszországból jövő importunk még többel, 2,5 milliárd euróval csökkent.

<img src="https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s–poNwUXkd–/c_limit,w_1160/7KRFmHDdsM6y8mCDs.png" srcset="https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s–b1BE56q9–/w_290/7KRFmHDdsM6y8mCDs.png 290w, https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s–ocFoi-eZ–/w_330/7KRFmHDdsM6y8mCDs.png 330w, https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s–2XW5l68Q–/w_748/7KRFmHDdsM6y8mCDs.png 748w, https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s–FKYWb8vT–/w_994/7KRFmHDdsM6y8mCDs.png 994w, https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s–Tnza9pnP–/w_1160/7KRFmHDdsM6y8mCDs.png 1160w" sizes="(max-width: 320px) 290px, …read more

Source:: 444.hu – Aktuális

(Visited 1 times, 1 visits today)