Fiatal vagy, és úgy érzed, esélyed sincs saját lakásra? Üdv a bérlői generációban!

  • Magyarországon az emberek többsége a saját házában vagy lakásában él.
  • Erre vágynak azok a fiatalok is, akik kényszerűségből albérletben laknak, és hosszú távon sincs esélyük ingatlant venni. Ők alkotják a bérlői generációt.
  • Sokan közülük nem számíthatnak sem a családjuk, sem az állam segítségére, miközben az albérletpiacon farkastörvények uralkodnak.
  • Új lakástörvény és szolidárisabb állami támogatások nélkül ez nem is fog megváltozni.

Ha a magyarok házról, lakásról gondolkoznak, elsősorban még mindig a saját tulajdonban hisznek. Közben viszont – más országokhoz hasonlóan – itthon is erősödik a

bérlői generáció.Azok a fiatalok tartoznak ide, akik egyre nagyobb arányban élnek bérelt lakásban, és elképzelhető, hogy közép- vagy hosszútávon sem vesznek sajátot. A KSH adatai szerint 2000-ben még csak a 35 év alattiak 10 százaléka, tizenöt évvel később pedig már a 30 százaléka lakott albérletben.

Bizonyos esetekben ez pusztán kényelmi döntés, akár azért, mert az ember élvezi, hogy könnyen költözhet egyik helyről a másikra, akár azért, mert így félre tud tenni más dolgokra. Ugyanakkor sokan vannak, akik családi támogatás híján képtelenek saját lakást venni, hiába lenne ez a vágyuk. Ők kényszerűségből ragadnak az albérletekben, amiért hónapról hónapra óriási összegeket kell fizetniük. Még nehezebb helyzetbe hozza őket, hogy az állam elsősorban a jobb helyzetűekre szabta a családtámogatási rendszert, miközben alig szabályozza a magánbérlakás-piacot.

Szerdán mutatták be a Habitat for Humanity éves lakhatási jelentésének első fejezetét, ami arról szól, mivel szembesülnek manapság a lakáspiacra kilépő fiatalok.

Aki szegényebb családból jön, ne nagyon álmodjon saját lakásról

Ahhoz, hogy fiatalként az ember saját lakáshoz jusson, jó eséllyel családi segítségre is szüksége van. Ez mindig így volt, de a Habitat szerint a 2008-as gazdasági világválság óta különösen, hiszen a kieső hitelek helyébe részben a családi támogatás lépett.

Ezt támasztja alá, hogy 2005 és 2008 közt a lakást vásárló háztartások 26, 2009 és 2015 között pedig a 33 százaléka vett igénybe családi segítséget. Ez különösen igaz a 35 év alatti fiatalokra, akik 2005 és 2015 közt 40 százalékban kaptak támogatást a rokonoktól. Ez azt jelenti, hogy az átlagosan 10,8 milliós lakás árából 4,7 millió miatt nem kellett fájjon a fejük. Mások ezt hitelfelvétellel próbálták kompenzálni, és átlagosan egymillió forinttal alacsonyabb értékű lakáshoz jutottak.

Vagyis akik rosszabb helyzetű családból jönnek, kénytelenek lejjebb adni az igényeikből, és rosszabb állapotú, kedvezőtlenebb elhelyezkedésű, kisebb lakással kell beérniük.

Egy tavaly megjelent felmérés szerint a 25-35 éves fiatalok többsége lakáscélú vagy más megtakarításból, valamint családi támogatásból képzeli el az első lakásvásárlást. Csakhogy a magyar háztartásoknak kis része rendelkezik lakáscélú megtakarítással, 2015-ben 12 százalékot tettek ki. Ők többnyire jobb helyzetűek voltak, negyedrészben a leggazdagabb tíz százalékba tartoztak, és sokan befektetési célból, vagy a gyereküknek vettek lakást.

Segít az állam, ha nem vagy rászoruló

Ezeket az egyenlőtlenségeket csak súlyosbítja az állami támogatási rendszer, ami főleg a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (CSOK) épít. Ez különösen így van, mióta tavaly rekordgyorsasággal megszüntették a lakástakarék-pénztárakat.

A CSOK nagyobb összegeket juttat a kedvezőbb helyzetű háztartásoknak, és egyáltalán nem koncentrál a rászorulókra, ami a 2018-as és 2019-es változtatások óta még inkább igaz:

  • megemelték …read more

    Source:: 444.hu – Aktuális

    (Visited 1 times, 1 visits today)