Kereshetnénk többet is, de a kormány fékezi a bérfelzárkóztatást

Nagy a szórás az idei béremeléseknél a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) felmérése szerint, van olyan cég, ahol a 18 százalék is megvolt, de olyan is, ahol csak négy. A közszolgáltató vállalkozásoknál jellemzően jóval kisebb volt a béremelés, mint a nemzetgazdasági átlag, vagy mint a legkisebb béreknél kötelező 8 százalék, ugyanakkor előfordult két számjegyű növekedés is. A jelek szerint az adott cég teljesítményén, a szakszervezetek és a munkavállalók elszántságán, illetve a tulajdonos hozzáállásán is múlott a mérték. Hasonló a tapasztalat a közintézményeknél is – a szociális területen például sok múlik a fenntartón, azon, hogyan kezelik a munkaerőhiányból és az alacsony bérekből eredő feszültségeket.

A szakszervezet szerint az idei évben két számjegyű béremelkedés lesz átlagban – 10,5 százalékot becsülnek, ahogy tavaly is. 2018. decemberében ezért is mondott nemet a MASzSz a kétéves bérmegállapodásra, amely szerint idén és jövőre is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és bérminimum.

10,5 százalékos átlagos béremelkedés mellett nagyon alultervezett a 8 százalékos minimálbér- és bérminimum emelés, rosszul járnak vele az emberek

– mondta a 24.hu-nak a szakszervezet elnöke, Kordás László.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Tovább nyílik a bérolló

A 10,5 százalékos átlag ráadásul úgy jön ki, hogy a nagyobb, 500 ezer forint feletti keresetek – mintha ez egyfajta vízválasztó volna – 13-14 százalékkal emelkedtek, miközben az ennél kisebb kereseteknél legfeljebb 8 százalékos emelés volt. Vagyis tovább nyílt a bérolló az alacsony keresetűek kárára.

Ez azért lehet, mert van egy réteg, amely előnyt tud kovácsolni a munkaerőpiaci helyzetből, akár egyénileg is képes magasabb bérigényt érvényesíteni, ám a többség nem az. A kormány pedig az alultervezett minimálbér- és bérminimum-emeléssel be is segít a vállalkozóknak abban, hogy alacsonyan tartsák a béreket.

Ma már az átlagbért és a minimálbért nézve is utolsók vagyunk a visegrádi országok között.

Lengyelországban kis híján 200 ezer forint lesz jövőre a minimálbér, a Szlovákoknál körülbelül 191 ezer forint, míg Magyarországon 161 ezer forint a kétéves bérmegállapodás szerint.

Ciki lett minimálbért adni

Kordás László azt tapasztalja, egyre több olyan munkáltató akad, aki korábban csak minimálbért vagy garantált bérminimumot fizetett, mostanában viszont megtoldja 10-20 ezer forinttal ezt. Mintha a munkavállalókért folytatott versenyben ciki lenne minimálbért fizetni – egész ágazatok követik az új trendet.

A szakszervezet szerint jó vállalati stratégia a kötelező minimumnál kicsivel többet fizetni. De innen nézve sem mindegy, hogy a kormány mekkora minimálbéremelést lát jónak. Ha ragaszkodik a 8 százalékhoz, akkor azt fogja megfejelni a munkáltató, ha azonban hajlandó elmenni 11-12-százalékig is, mint a lengyel kormány, akkor arra fog még rátenni.

Ezért is mondja Kordás László, hogy újra kellene gondolni a kétéves bérmegállapodást. Ha benne van a magyar gazdaságban a 10,5 százalék, akkor az alacsony jövedelműeknél lehetne ennél kicsit nagyobb az emelés – ami aztán még följebb tolná az átlagot. Ha ez történne, valóban elindulhatna a bérfelzárkóztatás. Ezért is kezdeményezték a kormánynál, tárgyalják újra a jövő évi 8-8 százalékos emelést, de választ még nem kaptak.

Lemaradunk a bérversenyben

Kordás azt is érti, hogy a munkáltatóknak kényelmes ez a mostani megállapodás – gondolhatják úgy, hogy minél alacsonyabb a bér, a béremelés, nekik annál jobb. Azonban ennek az lesz a következménye, hogy az értékes, …read more

Source:: Hir24 – Gazdaság

(Visited 1 times, 1 visits today)
Advertisements