A magyar zsidóságot megrázta Kósa Lajos antiszemita kiszólása

“Kósa Lajos valóban nem tudja, hogy megyéjéből 1944-ben Auschwitzba deportálták a zsidókat?” – fogalmazódott meg a kérdés Heisler Andrásban, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökében azután, hogy Kósa Lajos szombaton, a Fidelitas 16. tisztújító kongresszusán arról beszélt, hogy a II. világháború után a debreceni zsidóknak “lehet, hogy jól is esett” nyilasokra szavazni.

“Tényleg nincs tisztában azzal, hogy a Hajdú-Bihar megyében élő maradékok maradékával, azaz néhány száz zsidóval nem lehetett sem megnyerni, sem elveszíteni az önkormányzati választásokat?” – folytatta kérdései sorát Heiszler, aki harmadjára már csak arra kérdezett rá, hogy netán ez az antiszemita nyilatkozat a korábban az antiszemitizmussal szemben hangoztatott zéró tolerancia végét is jelenti-e.

A Szombat publicistája, Gadó János szerint Kósa nyilatkozata amúgy beleillik a sorba, hiszen Kövér László házelnök is arról beszélt az önkormányzati választások után, az eltávolított Nagy Imre-szobor helyére visszaállított horthysta emlékmű avatóján, hogy az ellenzék “külföldről pénzelt istentelenséggel, hazaárulással és nemzettagadással” akar választást nyerni, hogy aztán Szakács Árpád, a kormánysajtó frissen kitüntetett kultúrtótumfaktuma beszélt hagymázas víziói közt arról hogy “[e]zek a Parlamentben ugyanazok, akik százezrével vitték a magyar édesapákat és édesanyákat a Gulagra elpusztítani.”

Gadó szerint ugyan “a két szónok tartózkodott a zsidók megnevezésétől, de tudnivaló, hogy a magyar szélsőjobboldali hagyományban a nemzetellenes, idegen zsoldban álló, hazaáruló, stb. kommunista mindenekelőtt a zsidókat jelenti”.

Gondolhatnánk, hogy ez afféle mazsihiszes kesergés csupán, de most a hazai zsidóság rendszerkompatibilis része is magára vette egy kormánypárti potentát burkolatlan antiszemitizmusát. Köves Slomó a Neokohn című lapjában közzétett írásában kérte ki magának, hogy “a magyar politikai közélet erkölcstelenségének terhét bárki is a zsidóságra terhelje át”.

Köves ugyan úgy látja, hogy Kósa csak az általa is sokat bírált “abszurd koalícióról”, vagyis a baloldali ellenzék és a Jobbik összefogásáról beszélt “nyeglén és átgondolatlanul”, de azt, hogy ezt a II. világháború után történtekkel kötötte össze, azt még ő is “a legócskább 1993-at idéző Magyar Fórum sztereotípiáihoz” hasonlította, “az egész liberalizmus kritikát egy finom antiszemita stichhel spékelte meg”. Pedig ő amúgy szívesen bírálná a liberálisokat, de az már zavarja, hogy ha mindezt “az újfasiszta mihazánk [sic!] pártvezetőjének kottájából, a köztévén beolvasva, antiszemita klisékre rájátszva” teszik.

…read more

Source:: 444.hu – Aktuális

(Visited 1 times, 1 visits today)
Advertisements