Öt dolog, ami hiányzik Magyarországról

Külföldön élve néha előtör belőlünk a hiányérzet Magyarországgal kapcsolatban. Persze mindenkinek más hiányzik, legyen az a szülővárosa, egy jó leves vagy valami egészen más, másoknak talán meglepő dolog.

A hiány sokszor nehezen megfogható érzés, máskor viszont nagyon is konkrét formában ölt testet. Így kerülhet egy posztba (és egy podcastba) az iskolai osztályzás átláthatósága, a kisboltok és a jófajta magyar leves. Az alábbiakban következzen egy kis ízelítő a Los Angeles-London-Budapest-tengely legfrissebb adásából, remélve, hogy kedvet csinál nektek a teljes beszélgetés meghallgatásához.

Avagy lássuk, mi az az öt dolog, ami Tamásnak és Bandosznak hiányzik Magyarországról!

Budapest

Tamásnak nem a bulihelyek, a jó ételek és italok hiányoznak elsősorban, hanem az emberközelibb méretek, a történelem, így aztán amikor Los Angelesben talál valami olyan épületet, ami ottani viszonyok között réginek számít, akkor megörül neki.

Bandosz szerint a magyar fővárosban van egyfajta érdekes szürreál szubkultúra, ha az ember éjszaka betéved egy bárba olyan figurákkal találkozhat, amilyenekkel Londonban nem.

Az iskolai osztályozás átláthatósága

Bandosz vetette fel (maga is szülőként), hogy míg Magyarországon hosszú évtizedek óta 1-5-ig osztályoznak, addig az Egyesült Királyságban állandóan kitalálnak valami új rendszert. Most például egy kilences skála van, azon belül betűkódokkal, attól függően, hogy a gyerek fejlődik, stagnál vagy visszaesett. Ezt az állandó változást azért nem könnyű követni…

A kisboltok

Értelemszerűen Tamásnak hiányoznak a kisebb üzletek, hiszen Amerikában minden nagyon nagy. Majdnem mindenért autóba kell ülni, így aztán az ember sokszor inkább hagyja az egészet és neten rendel, amitől viszont teljesen személytelenné válik a vásárlás.

„Nagyon kevés olyan része van Los Angelesnek, ahol vannak még ezek a kisebb boltok. Sokszor egy bevásárlóközponton belül is autóba ül az ember, hogy a parkoló egyik végéből átmenjen a másik végébe, akkorák a távolságok” – mesélte Tamás.

A leves

Bandosz szerint létezik ugyan valami, amit az angolok levesnek hívnak, de az inkább „meleg folyadék, ami turmixgépben készítenek. Nem átlátszó, nem látod az elemeit, nincs mit rágni… nem véletlenül az angol nyelvben nem eszik a levest, hanem isszák. Lehet zöld, piros, bézsszínű – és különböző ízeket rendelnek hozzá”.

Amerikában azért Tamás szerint jobb a helyzet, igaz, ott is elsősorban a más népek gasztrokultúrájából érkező levesek élvezhetők, például a pho.

„Nincs tipikus amerikai leves és ez nagyon jól megmutatja, hogy Amerika mennyire tipikusan bevándorlóország. Csak olasz paradicsomleves van, vagy vietnámi pho-leves, vagy brokkolileves” – mondta Tamás.

Ne legyenek távolságok

„Ami nagyon hiányzik nekem még és amit most már nagyon szeretek Magyarországban, az az, hogy nincsenek távolságok. Ma 60 km-re volt a két hely egymástól, ahova mennem kellett és ez még mindig a városnak egy kis szegmense volt – az út másfél órát tartott” – mesélte Tamás.

Amerikában elképesztő mennyiséget kell autóban ülni, és amellett, hogy nem rossz élmény pálmafák között autózni, ha ezt napi szinten kell csinálni, akkor könnyen meg lehet unni.

Mi hiányzik még azaz miről beszélgettünk?

Taxióra és az Uber – van-e köze utóbbi londoni engedélyvesztésének ahhoz, hogy jellemzően bevándorlók élnek belőle (7 perctől)

A karakteres csapolt sör (12 perctől)

Hiányzik-e a magyar nyelv? (14 perctől)

Kevered-e a magyart az adott ország nyelvével? (19 perctől)

<iframe width="702" height="395" src="https://www.youtube.com/embed/mohvQj3E2D8?feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; …read more

Source:: Határátkelő

(Visited 1 times, 1 visits today)
Advertisements