50 éves a Continental blokkolásgátló fékrendszere

A járműtervezők már az 1920-as években felvetették annak gondolatát, hogy megakadályozzák a kerekek erős fékezés során előforduló blokkolását annak érdekében, hogy az autó továbbra is kormányozható legyen. A probléma megoldására azonban csak a nagy teljesítményű elektronika megérkezésével került sor. 1965-ben a Teves (majd ITT-Teves, amely 1998-ban a Continental részévé vált) tervezői egy blokkolásgátló rendszeren kezdtek el dolgozni személyautók számára. A hetvenes évektől már az analóg áramköri technológián alapuló integrált áramköröket alkalmazták a féknyomás szabályozására, és ily módon a kerekek megállásának megakadályozására. A rendszer 50 évvel ezelőtt, az 1969-es IAA kiállításon mutatkozott be.

A sorozatgyártásra egy kicsit azonban várni kellett, de megérkezett a technológiai áttörés a Continental MK II, a világ első mikroprocesszor-vezérelt, személyautók számára létrehozott ABS formájában. A rendszer 1984-ben került piacra.

A technológiát kezdetben csak a svéd rendőrség 36 tesztjárművében használták. Az olajválság, és az abból eredő gazdasági recesszió, ami különösen nagyot sújtott az autóiparon, évekig hátráltatta a sorozatgyártás megkezdését. Azonban ez csak 1984-ig tartott, a gyártás egy technológiai áttöréssel indult be: a már piacon lévő konkurens rendszerekkel ellentétben, a most már a Continental részét képző Teves kiadta a MK II-t, a világ első mikroprocesszor-vezérelt, személyautók számára létrehozott ABS-t. Észak-Amerikában ezt a biztonsági technológiát a Lincoln Continental alkalmazta, amíg Európában a Ford Scorpio esetében vált alaptartozékká. A gyári beszerelés újabb újdonságot jelentett, mivel abban az időben az ABS rendszerint csak jelentős felárat magával vonó, opcionális kiegészítőként volt elérhető.

Helmut Fennel, aki abban az időben fontos szerepet töltött be a mikroprocesszorok ABS-ekkel való használatának előmozdításában a következőképpen magyarázza a technológia legkomolyabb előnyeit: „Programozhatóságának köszönhetően rendszerünket gyorsan és optimálisan validálhatjuk a durva utakon, vagyis a nagy súrlódási együtthatóval történő, és a csúszós felületeken, például télen, a jégen történő fékezés során egyaránt. Emellett rugalmasabb is, mint más megoldások, ezért gyorsabban lehet adaptálni a különböző járműkoncepciókhoz, mint például az elsőkerék-, vagy összkerék-meghajtást alkalmazó modellekhez. A mikroprocesszoros megoldás évekig nagy előnnyel szolgált számunkra.”

Az MK II volt az első ABS a piacon, amely a fékező funkciót, a fékrásegítőt, a hidraulikus vezérlést és a blokkolásgátló fékrendszert egy kompakt egységen belül kombinálta. Nem sokkal később mindebbe egy kipörgésgátló rendszer (TCS) is integrálásra került. Az ABS-ek fejlődésének következő fontos mérföldköve a későbbi MK IV rendszer volt, melynek sorozatgyártása 1989-ben indult, és akkor először már egy elektronikus fékerőelosztó-rendszert is tartalmazott, melynek köszönhetően a mechanikus-hidraulikus alkatrészek feleslegessé váltak. A Continental fejlesztői 1995-ben tették meg a következő nagy lépést, amikor az elektronikus stabilitás szabályozást (ESC) először integrálták az MK 20 rendszerbe, és egy formabontó kialakítást hoztak létre. Az azóta a világszerte alkalmazott szabvánnyá vált új elrendezésben a motor került felülre, a szelepblokk középre, az elektronika pedig alulra, mintegy alapot képezve. A Continental blokkolásgátló rendszerei a mai napig erre az alapelvre épülnek, melyek a felszerelési variációk (ABS, ABS + TCS, ESC) modularitásával optimális módon képesek megfelelni a vásárlói kívánalmaknak.

A jelenlegi ABS akár 50 kiegészítő és biztonsági funkciót is tartalmazhat, mint például a kézifék automatikus kiengedése indulásnál, vagy a kézifékes indulás rásegítő, és emellett az adaptív tempomat vezérlő rendszerekben is fontos szerepet játszik ez a technológia. Mindezt pedig összesen 2 kg …read more

Source:: Autoszektor.hu

(Visited 1 times, 1 visits today)
Advertisements