Élet a jegesmedvék földjén

A kanadai Manitobában található Churchillt a „világ jegesmedve fővárosának” is nevezik és aligha lepek meg azzal bárkit, hogy még ezen a kevesebb, mint 1000 lelket számláló településen is élnek magyarok. Ráadásul nem csak élnek, de írnak a Határátkelőre is. Következzen Jakzolee és felesége nem akármilyen története!

„Lassan három éve, hogy Kanadába költöztünk, történt azóta pár dolog… Túl vagyok pár munkahelyen, de bejött az, amit a kezdettől fogva szerettem volna.

Még 2014-ben, amikor látogatóban voltam Winnipegben, a kezembe akadt egy bevándorlóknak szóló kiadvány, amiben mindenféle cégek és iskolák kínálgatták a lehetőségeket. Eltettem, gondolva, hogy majd ha megérkezünk, még hasznos lehet.

Volt ebben a kiadványban egy hirdetés, ami nagyon megragadott. A Nav Canada (a kanadai légiforgalmi irányító szolgálat) keresett munkatársakat. Megfogadtam, hogy amint megérkezünk Winnipegbe, jelentkezem.

Várakozás minden mennyiségben

Három héttel az érkezésünk után (2016. július) be is adtam online a jelentkezést, kitöltöttem egy rövid tesztet, elküldtem az önéletrajzomat és a motivációs levelet. Aztán vártam. Vártam. Vártam.

2017 júniusában kaptam egy emailt, amiben behívtak egy egész napos írásbeli tesztre, amin kb. 50-en jelentünk meg, a nap végére 15 jelentkező maradt. A teszt után 3 héttel megkaptam az értesítést arról, hogy a teszt sikerült és várjak majd a telefonos interjúra.

Ez már „gyorsan” ment, három hónap múlva kaptam egy emailt, amiben időpontot kértek a beszélgetésre. Felhívtak, beszélgettünk kb. 15 percig. Vártam. Vártam. Vártam.

2018 augusztusában, amikor már javában dolgoztam egy állami cégnél (külön történet :)), kaptam megint egy emailt, hogy lenne-e kedvem megjelenni egy személyes interjún.

Kaptam a fejemhez, hogy ez most hogy, meg mi, hát nekem már van egy jól fizető állami pozim, de aztán úgy gondoltam, hogy ha már belekezdtem, végigcsinálom, legfeljebb nemet mondok, ha sikerül és mégsem akarom otthagyni az akkori munkahelyemet.

Augusztusban megvolt az interjú, rá két héttel felhívott a HR-es hölgy, hogy decemberben indul egy tanfolyam, volna-e kedvem részt venni. Na, ekkor le kellett ülnöm.

Két évvel a jelentkezés után sikerült bejutnom a Nav Canada légiforgalmi irányító képzésére?????? Nekem? Hát naná, hogy igent mondtam, ilyen lehetőségem nem lesz még egy az életben, az biztos!

A munkahelyemen megbeszéltük, hogy csak hétvégenként dolgozom, csodák csodájára belementek! A tanfolyam alatt kaptunk valamennyi pénzt, anélkül nem tudtam volna bevállalni, mert ugye a családot is el kell tartani.

2018. december 3-án kezdődött a tanfolyam, FSS vonalra kerültem, ez a Flight Service Specialist meló. Az ATC-től (légiforgalmi irányító) ez abban különbözik, hogy mi nem utasítjuk a pilótákat, csak információt adunk nekik, aztán ők eldöntik, hogy mit csinálnak.

Mi a kisebb forgalmú repülőtereken dolgozunk, ahol nincs szükség légiforgalmi irányítóra, mert a forgalom viszonylag alacsony. Ettől függetlenül mindenféle géptípus megfordul nálunk, a Cessnától a C130 Herculesen át az F/A-18E/F Super Hornetig.

Visszatérve a tanfolyamhoz, az alapképzés 6 hónapig tartott, négyen voltunk a csoportban, mindannyian sikerrel végeztünk. A tanfolyam végén kaptunk egy repülőtér listát, amiből lehetett választani.

Irány Churchill!

Pár napos gondolkodás után a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy mivel egyik helyen sem szeretnénk megöregedni, legalább olyan helyre menjünk pár évre, ami érdekes, egyedi és anyagilag a legjobb.

Június 2-án eljött a költözés napja, szerencsére a cég mindent fizet, egy profi költöztető cég kijött, összepakoltak mindent és elszállították. A kocsit is… Churchillbe…

Igen, Churchillbe …read more

Source:: Határátkelő

      

(Visited 1 times, 1 visits today)
Advertisements
Sugárvédelmi szolgáltatások