Szeressük a csúnyát!

Miért éppen „szeressük a csúnyát” lett a cikk címe? Nem azért, mert csúnyának tartott öltözet, kinézet mellett kampányolunk, ennél egyszerűbb és fontosabb dologról van szó. (Amúgy a csúnya és a szép fogalmáról is írhatnánk, ki milyennek ítél meg valamit.) Arról van szó, hogy ne a csordaszellem vezéreljen minket, hanem gondoljuk át mindennapi (étkezési) szokásainkat, mert a tudattalan, impulzusszerű vásárlás hosszú távon ellenünk dolgozik. Arról, hogy az egzotikus gyümölcsök helyett válasszuk a helyben termelt gyümölcsöt, ami magyar földben termett, mert ha egyszerűen az olcsóbbat és szebbet választjuk, azzal mind a helyi gazdaságoknak, mind a környezetünknek és esetleg még az egészségünknek is kárt okozunk. Ügyeskedve a kevésbé szép zöldségeket és gyümölcsöket is fel lehet használni.

Helyi gazdaságból származó áru – külföldről beszállított áru

Az egzotikus gyümölcsök több ezer kilométert tesznek meg, míg magyarországi üzletek kínálatában kerülnek. Még éretlen (zöld) állapotban szedik le és rakodják konténerbe, bevonják érlelést elősegítő, tartósító vagy cukortartalmat növelő szerekkel. Gyakran természetes szereknek tüntetik fel ezeket, de nézzük csak meg, tényleg szükséges-e akármilyen szert az emberi szervezetünkbe bejuttatni. Valószínű, hogy kevés ember olvassa el a citromhálóra aggatott címkét, pedig egyiken-másikon rajta áll: emberi fogyasztásra nem alkalmas a héj. Pedig sokan beteszik limonádéba, belereszelik süteményekbe. Vizsgálat, gondolkozás nélkül.

Hiszen Magyarországon megterem rengeteg féle gyümölcs és zöldség. Persze ciklikusan visszatérnek hűvös hónapok, amikor nem hemzsegnek a piacon sem a magyar paradicsomok, paprikák 500 Ft/kg áron. De savanyúság, befőtt formájában egész évben rendelkezésünkre állhat bármi.

Tehát több ezer kilométert tesz meg egy banán, egy avokádó a termesztés helyszínétől a fogyasztó házáig. Elfogy pár liter üzemanyag, a robbanómotorból származó gáz egészségkárosító és a természet sincs oda érte. Ezzel szemben a saját telkünkről származó, vagy a helyi termelőtől érkező áru sokkal kevesebb energiabefektetést igényel.

Szabad-e kidobni élelmiszert?

Elérkeztünk a cikk magvához. Ha csúnya egy alma, akkor az egészet kidobjuk? Vagy kivágjuk a kicsi részt, amit fogyasztásra alkalmatlannak minősítünk, a többit (50-70-90%) pedig felhasználjuk? Manapság tele van az internet receptekkel, amik által még a gyerekek körében nem kedvelt zöldségeket is el lehet tüntetni az ételekben, italokban. Készítsünk süteményt, smoothiet a tökéletlen termésből, s máris elfogy az a sárgarépa, birsalma vagy akármi. Legyünk kreatívak, vonjuk be a gyerekeket, a többieket is a megmenthető részek felhasználásába, jó közösségi program a család, barátok részére. A Tesco saját honlapja szerint Magyarországon is bevezette, hogy az átlagostól eltérő kinézetű, de fogyasztásra ugyanúgy alkalmas zöldséget, gyümölcsöt alacsonyabb áron adja üzleteiben. Indulhat a vadászat!

Mire van szüksége szervezetünknek? Milyen veszélyekkel számoljunk, ha minden étkezésnél húst fogyasztunk? A Tudatos Vásárló weboldal cikke leírja, mit és hányszor együnk az egészséges táplálkozás érdekében.

Az élet minden területén lehet ésszerűsíteni. Így gondolták az ujsagomat.hu megalkotói is, amikor az üzletláncok papír alapú hirdetőújságjait digitalizálni kezdték. Online böngészhetjük a magyarországi üzletek akciós kínálatát, kikeresni a legjobb áron elérhető élelmiszereket.

The post Szeressük a csúnyát! appeared first on Naturahírek Magazin.

…read more

Source:: Naturahírek

      

(Visited 1 times, 1 visits today)
Advertisements
Sugárvédelmi szolgáltatások