Barátság otthon és külföldön

A határátkelés egyik nagyon fontos és nehéz kérdése a barátság. Miként tudjuk megtartani az otthoniakat és újakat szerezni idegenben? Hiszen amikor külföldre keveredsz, számolnod kell azzal, hogy eltűnnek az emberek az életedből, miközben az új helyen a barátságok kötése kifejezetten időigényes, már ha sikerül egyáltalán. Milyen szerepet játszik életünkben a barátság? Erről szól Steven posztja.

„Ha az ember azokra gondol, akikkel dolga van egyetlen nap, hét, hónap avagy év során, akiket esetleg üdvözöl, átölel, elpletykál vagy mélyebben elbeszélget, akik a sors véletleneként benépesítik a világát, majd ezután megkérdezi, ezek közül kik az igazi barátai – nos, kutatások szerint az általunk barátságnak tartott kapcsolatoknak csupán a fele kölcsönös.

Még pontosabban fogalmazva egyesek, akiket barátnak hiszünk, nem tartanak annak, vagy fordítva – lehet, hogy olyasvalaki, akit távoli ismerősnek tartunk a barátjának gondol.

Ez egy meglepő eredmény, ami a pszichológusok, gondolkodáskutatók, szervezeti magatartás-tanulmányozók, szociológusok és filozófusok között sok vitát indított.

A barátság és az okostelefon

Vannak azok, akik az észlelt és valós barátság közti különbséget az emberek elemi optimizmusára írják, más néven az emberek egocentrizmusára. Mások rámutatnak, hogy maga a „barátság” fogalma leértékelődött, és korunkban egyenlő lett egy kattintással az okostelefonodon. Mindez azonban fontos, mert a kapcsolataink óriási hatással vannak egészségünkre, jólétünkre.

„Az emberek nem szeretnek arról hallani, hogy azok, akiket ők barátaiknak tartanak, nem viszonozzák ugyanazt az érzést” – hívta fel a figyelmet Alex Pentland, az MIT társadalomtudományokkal foglalkozó kutatója.

Az általa is jegyzett, a barátságról szóló tanulmány 84 ember közötti kapcsolatot elemzett (23 és 38 évesek között) egy üzleti vezetői tanfolyamon. Megkérték a résztvevőket, hogy egy ötpontos skálán osztálytársaikat rangsorolják, közelség szempontjából, a „nem ismerem az illetőt”-től az „egyike a legjobb barátomnak”-ig.

  Fekete vár a semmi közepén

Az érzés 53%-ban volt viszonzott, pedig a résztvevők 94% -os arányt vártak, ami megerősíti az elmúlt tíz évben folytatott jó néhány tanulmány eredményét, amelyek több mint 92 000 személyt foglaltak magukba, és ahol a viszonzás 34% és 53% között mozgott.

Nem befektetés vagy áru

Alex Pentland szerint „a nem kölcsönös érzés lehetősége megkérdőjelezi önképünket”, de problémát jelentett az is, hogy a barátságról alkotott elképzelésünk zavaros, még tudományos körökben is.

„Nehéz a barátságot leírni” – mondta Alexander Nehamas, a Princeton Egyetem filozófiaprofesszora, aki a barátságról írt könyvében 300 oldalt szentelt mégis a témának, megjegyezve, hogy könnyebb azt megfogalmazni, mi nem barátság.

A szakértő szerint a barátság olyan, mint a szépség vagy a művészet, amik valami mélyet gyújtanak meg bennünk, valami olyasmit, amit „önmagáért értékelünk”.

„A barátainkat befektetésnek vagy árunak tekinteni negatív hatással van magára a barátság ideájára. Nem arról van szó, hogy valaki mit tehet az érdekedben, hanem arról, hogy egymás társaságában kikké és mikké lesztek” – jegyezte meg Ronald Sharp, a Vassar Egyetem angoltanára, aki kurzusán a barátság irodalmával is foglalkozott már.

„A semmittevés, a csupán egymás társaságában eltöltött idő egy kihalóban levő művészetforma, amit ma digitális szövegek és tweetek helyettesítenek. Az emberek annyira igyekeznek maximalizálni kapcsolataikat, hogy eközben elfelejtették, mit is jelent barátnak lenni” – tette hozzá.

Öt barátsági réteg

Eszerint a barátok azok, akikre, hogy megértsük őket, időt szánunk, és azok, akiknek megengedjük, hogy megértsenek minket. Mivel pedig az idő véges, így a brit evolúciós pszichológus, Robin Dunbar szerint véges a lehetséges barátok …read more

Source:: Határátkelő

      

(Visited 1 times, 1 visits today)
Advertisements
Sugárvédelmi szolgáltatások