Tudatos felkészülés az őszi hónapokra

 

Észre sem vesszük, és beköszönt az ősz, máris sárga színbe fordulnak a lehulló falevelek. Az esték egyre hűvösebbek lesznek és hamarabb sötétedik. A legtöbbünk számára a nyaralások és a nyári lazább munkarend után újra sűrűsödnek a feladatok, sőt, gyakran a munkahelyi elvárások is megnövekednek, ami azt jelenti, hogy viszonylag rövid idő alatt jelentős szellemi-fizikai terheléshez kell alkalmazkodnunk. Kevesebb gyümölcs kerül az asztalra, egyre kevesebb időt töltünk a szabad levegőn és a testmozgás is háttérbe szorul. Pedig pont most, ősszel kellene összegyűjtenünk és elraktároznunk azokat az energiákat, amelyek felkészítik szervezetünket a télre, hogy energiakészleteink kitartsanak egészen tavaszig.

Éppen ezért, amíg lehet, használjuk ki az évszak kínálta lehetőségeket, igyekezzünk sok friss idénygyümölcsöt fogyasztani. Ne szegje kedvünket, ha kissé beborul az idő, kocogjunk, sétáljunk ilyenkor is bátran. A hétvégéket töltsük szabad levegőn, például túrázással, amelyre az őszi időjárás is kiválóan alkalmas. Fordítsunk figyelmet a kellő alvásmennyiségre (próbáljunk napi 7-8 órát aludni) és az elegendő folyadékbevitelre (minimum napi 2 liter). Figyeljünk oda egyéb hétköznapi szokásainkra is, amik kihatással lehetnek az életünkre, mint például a dohányzás, amit ideje újra gondolnunk – nem csak saját magunk, de a környezetünk érdekében is. Ennek első legfontosabb lépése a hiteles, megfelelő helyről történő tájékozódás.

Egyre több tanulmány készül a dohányzási szokások témakörében, amelyek sorra bizonyítják be, hogy a már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is, több mint egy milliárdan dohányoznak világszerte. Ez pont annyi, mintha 1800-ban a világ teljes népessége dohányzott volna. A helyzet hazánkban sem jobb: Magyarország lakosságának körülbelül egynegyede, azaz több mint kétmillió ember fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket.

Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. A legtöbben azonban a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag és például fejfájással, szédüléssel járhat – tartják a leginkább felelősnek a betegségek kialakulásáért, pedig a témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst. A füstben ugyanis a kimutatott több mint 7000 vegyi anyag – többek között arzén, formaldehid, cianid, ólom, nikotin, szén-monoxid – közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Emellett szintén fontos tény az is, hogy cigarettázáskor a dohányosok a környezetükben lévőket is veszélynek teszik ki. A füstben keletkezett káros anyagok számukra is ártalmasak, ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom.

  A nap képe: Napkelte a Kis-Balatonnál.

Közös érdekünk, hogy törődjünk egymással!

Könnyű belátni, hogy az ártalomcsökkentés legjobb módja, ha az emberek egyáltalán rá sem szoknak a dohányzásra. A dohányzás ártalmait úgy kerülhetjük el, ha nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket. Dohányzás esetén pedig igyekezni kell minél hamarabb leszokni róla, ugyanis a leszokással egyértelműen csökken a megbetegedések valószínűsége. Ráadásul ilyen módon nem csak saját szervezetét kíméli meg a dohányos az ártalmaktól, de a környezetében lévőket sem teszi ki kockázatnak. Ezért, ha már valaki dohányzik, azzal tud a legtöbbet tenni a saját és mások egészségéért, ha minél hamarabb felhagy káros szokásával. Habár a leszokás nem könnyű, aki elhatározta magát rá, minden eszközzel támogatnunk kell, hiszen már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális …read more

Source:: National Geographich

      

(Visited 1 times, 1 visits today)