Biró Szabolcs két gyermekes családapa, a Kezes-lábas játszóház alapító tulajdonosa, aki – ahogy ő fogalmaz – 42 éve hajtja a bringáját. Gépészmérnök és mérnöktanár végzettségét 2001-ben szerezte, azóta főállásban az Óbudai Egyetem mestertanáraként oktatja a jövő mérnök hallgatóit. Hivatásának velejárója a gyakorlatias szemlélet, így nem csoda, hogy tipikusan az a fajta, aki nem csak beszél valamiről, de meg is csinálja. A kezes-lábas játszóház legalább olyan fontos része az életének, mint a tanítás, a kettő remekül kiegészíti egymást.
„Vándor játszóház vagyunk, a szó legszebb és legnemesebb értelmében, oda megyünk, ahová hívnak minket. Különleges eszközöket fejlesztünk, melyekkel észrevétlenül tanuljuk egymást segíteni, másokat támogatni. Az ÖKO szerkezeteink mindegyike emberi erővel működik, így nélkülözhetetlen az együttműködés. Hiszünk a játékaink hasznosságában, hogy együtt többek vagyunk, mint külön-külön. Küldetésünk fontos kiindulópontja a környezettudatosság, a mozgás és az összefogás. Kézzel-lábbal működtetett dolgaink a fenntarthatóságot szimbolizálják” – tudjuk meg a játszóház ötletgazdájától.
Bringás flottájuk világviszonylatban is egyedülálló, szinte bármit meghajtanak biciklivel, legyen az esztergagépezet, ugrálóvár, generátor vagy épp hurkatöltő. 5 éves működésük alatt elérték, hogy húzónevei legyenek bármely eseménynek, főként ha a rendezvényen fontos szerep jut a fenntarthatóságnak és a környezetvédelemnek is. Legyen szó nagy fesztiválról, falunapról, mindenhova szívesen mennek, nincs olyan régió, ahol ne jártak volna az országban. Bár a szűk csapatot Szabolcs jelenti a párjával, munkájukat több mint 60 fős animátori stáb segíti, önkéntesek, civilek, anyukák és apukák, legtöbbjük viszont felsőoktatási hallgató.
„A Bánki Donát Műszaki Főiskolán végeztem, ezek az évek meghatározóak voltak a pályafutásom során, beszippantott a közeg, így ott maradtam tanszéki mérnökként. Volt tanáraim a kollégáim lettek, ez nagyon inspiráló érzés, hálás feladat. Büszke vagyok rá, hogy közel 20 éves oktatói pályafutásom alatt sok, ma már profi mérnököt, üzemvezetőt, sőt gyárigazgatót indíthattam el a karrierjében” – vallja munkájáról Biró Szabolcs.
A kezes-lábas játszóház története 15 évre nyúlik vissza, Szabolcs 2005-ben álmodta meg az első bicikli hajtású eszközt, a faesztergát egy csapatépítő tréningre, amivel a résztvevők tekebábukat készítettek A gépezet érdekessége az volt, hogy az együttműködés fontosságát játékos formába ültették át: volt aki a bringát tekerte, más a szerszámot vezérelte, harmadik előtolásról gondoskodott: „Nagyon különleges volt megélni a pillanatot, ahogy a gép életre kelt. Mai napig emlékszem rá, ahogy ott áll a rét közepén, áram nélkül és mégis működik.”
Ahogy Szabolcs magyarázza, a humánenergiás esztergagép világszinten is egyedülálló, az ötlet az ő fejéből pattant ki, a kivitelezés 100 százalékban a kétkezi munkáját dicséri. A kész profilt egy kontúrpálya biztosította, így garantáltan egyformák lettek a darabok. A berendezés nagy sikert aratott a dolgozók körében, míg legyártottak kilenc tekebábut, jól elfáradtak. A közös gyártás összekovácsolta az embereket, mindenki hasznosnak érezte magát a folyamatban és a lengőteke bábu készlet is jó helyre került: gyermekotthonba, szociális intézményekbe ajánlották fel a csapatok.
Két évig használták a csodagépet, aztán szép lassan jöttek az újabb ötletek, melyek megvalósítása viszont elhúzódott. Szabolcsék építkeztek, gyermekeik születtek, más volt a fontos.
Ám csupán egy kis késéséről volt szó: „2014-re érett meg a …read more
Source:: National Geographich
