Avar kori temetőre bukkantak egy veszprémi útépítésen

A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum szakemberei dr. Perémi Ágota régész, főmuzeológus vezetésével 2020. november elején kezdték el a feltárást, ám már az eddigi munkálatok is különleges eredményeket adtak. A felfedezésről a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. számolt be rövid hírben november 12-én, ezt követően a múzeumtól kértünk és kaptunk bővebb információkat.

Az ásatási terület
Forrás: Laczkó Dezső Múzeum

A régészek hét sírt már feltártak, ezek közül a legizgalmasabbak a fegyvereikkel eltemetett férfiak nyughelyei, köztük például a 7. sírból előkerül láncpáncél és szablya különleges leletnek számít. A feltárás egyik sztárja azonban kétségkívül az a harcos, akit íjával együtt temettek el.
„Mindazok ellenére, hogy a sírt megbolygatták, részben kirabolták, az itt előkerült leletek a szokványos avar emlékanyaghoz képest valóban érdekesek. A sírban fegyveres harcos férfi nyugodott. Az elhunytra ráhelyezték az íját, de előkerült a nyilakat tartó tegeze is, amelynek szépen faragott csontlemezeit meg tudtuk menteni, sírban való helyzetüket rögzítettük. Ezek alapján reméljük, sikerül rekonstruálni a nyíltartó tegezt” – mondta dr. Perémi Ágota feltárásvezető. Hozzátette, hogy amióta a felfedezés hírét közzé tették, azóta további két harcos sírját találták meg, s bár ezek egyikét, a 3. sírt is kirabolták és megbolygatták, a másik kivételes állapotú és az eddig feltártak közül ez a legszebb leleteket adó. A harcos vaskarikákból készült láncpáncélján túl egy fa tokban őrzött szablya került még elő. „Az érzékeny leleteket a mostoha időjárási körülmények miatt in situ emelték ki a múzeum restaurátorai, ahogy a medencecsont környékén előkerült bronz vereteket, vas tárgyakat is. Ezeket a múzeum műhelyében fogjuk tovább bontani, dokumentálni” – magyarázta a kutató.

A második sír feltárás közben, a nyíltartó tegezzel
Forrás: Laczkó Dezső Múzeum

A városban és közelében már korábban is számos avar kori lelőhelyet tártak fel, a most előkerült temető és a korábbi leletanyag együttese alapján a szakemberek úgy vélik, egy avar hatalmi centrum állhatott a város mai területén, egy itt élő nagyobb avar közösség központja lehetett itt. Azt egyelőre sajnos nem lehet tudni, merre volt pontosan ez a központ, de a régészek úgy vélik, valószínűleg a mai Jutaspuszta (a vasútállomás közelében lévő településrész) adhatott otthont ennek a központnak. „Az eddig előkerült síranyagok alapján a temetkezéseket a 670-es évek táján a Kárpát-medencében megtelepedett népességhez tudjuk kötni.

  Hazafelé tart a Hajabusza-2 űrszonda, egy óriásteleszkóp le is fotózta

A második sír feltárás közben
Forrás: Laczkó Dezső Múzeum

Az Avar Birodalom 796-ban bekövetkezett végével csupán a birodalom egysége és politikai irányítása szűnt meg, az egykori népesség nem tűnt el, hanem valószínűleg folytatta korábbi életét. A veszprémi avar temetőket az eddigi leletek szerint a 9. század elején-közepén használták utoljára. „Az itt élő avarság továbbra is helyben maradt, és nagy valószínűséggel megérte a magyar honfoglalást is. Talán nem véletlen, hogy a honfoglaló Árpád fejedelem fiának neve – Jutocsa, mai névváltozatban Jutas – éppen ezen a területen ismert és használt helynévként maradt meg napjainkig. Az egyik temető éppen Jutas-Seredombon került elő. A magyarok a mai város területén és környékén még minden bizonnyal találkozhattak avarokkal. A honfoglalást megelőző időszakban a Dunántúl frank fennhatóság alatt állt, ugyanakkor egyelőre a Karoling-kori régészeti emlékanyag csupán elvétve ismert környékünkről. Valószínűleg az avarok különösebb törés …read more

Source:: National Geographich

      

(Visited 1 times, 1 visits today)