Öt filmklasszikus Szomjas György életművéből

Talpuk alatt fütyül a szél (1976)

Szomjas György ezzel a filmmel alkotta meg a Kelet-Európába áthelyezett, első magyar westernt, az easternfilmet. Az 1830-as évek betyárvilágában játszódó történet főhőse a börtönből megszökő Farkas Csapó Gyurka, aki visszatérve a karcagi pusztákra bosszút áll az őt feladó embereken. Elfogásával egykori barátját, Mérges Balázs csendbiztost bízzák meg. A Farkas Csapó Gyurkát alakító Đoko Rosić először szerepelt magyar filmben, mondhatni Szomjas fedezte fel a magyar nézők és filmkészítők számára. A film forgatása alatt azonban rájött, Rosić túl jó ember betyárnak, így a Rosszemberekben már jószívű csendbiztosként látható.

Szomjas elmondása szerint a western-filmek hagyományos eszközeivel dolgoztak, mint a jellegzetes képvágások,

a feszültségteremtésnek a műfajban kikísérletezett klasszikus képi elemei. És természetesen van üldözés, ménes, vágták, lólopás, verekedés.

Más kritikusok pedig Sergio Leone hatását emelték ki az easternekben, különös tekintettel a lelassult elbeszélésmódra, a realista megjelenítésre, nem visszariadva az erőszakos elemek ábrázolásáról sem.

Kopaszkutya (1981)

E filmszatíra alkotói kiváló érzékkel ismerték fel, hogy az éppen csak megtűrt magyar rockzenészek világa ideális filmes alapanyag, és Szomjas György filmjének értékét emeli, hogy a magyar rockszcéna valódi szereplői, egész pontosan a P. Mobil és a Hobo Blues Band tagjai keltik életre a fiktív Kopaszkutya (eredetileg Colorado) zenekar történetét. A film hangsúlyozottan fikció, ám számos egyezés volt a valósággal, olyannyira, hogy sokan elhitték, ez a film a Hobo Blues Band igazi története, pedig nem. A Főnököt alakító Schuster Lóránt például úgy nyilatkozott 2011-ben a Quartnak:

Én alapjáraton nem szoktam állandóan vakarni a seggemet, csak a forgatókönyv kedvéért csináltam a filmben, és ez tetszett az embereknek.

Amit ehhez Szomjas hozzátett, az az, hogy egy teljesen vállalható rockfilmet rendezett a sztoriból, egy külvárosi magyar rockzenekar karriertörténetét elmesélve, hitelesen bemutatva a lehetőségekhez képest a közeget és a kort, és remek figurákat talált a filmhez. Bemutatta az akkor csak a hivatalos kulturális élet perifériáján vegetáló csöves szubkultúrát, és ennek köszönhetően is a film nagy siker lett. Szomjast egyébként is egész karrierje során foglalkoztatta a külvárosi, munkáskörnyékek élete, ezt pedig sikerrel hozta össze a rockzenei miliővel. A film pedig külföldön is sikert aratott, nem véletlenül írta egy olasz filmesztéta, Filippo d’Angelo a Filmkultúra folyóiratban lefordított írásában, hogy a Kopaszkutyának nem csupán szociológiai dokumentum-értéke vitathatatlan, hanem a kelet-európai filmekben szokatlan témaválasztásával elkerülhetetlenül felkeltette a nyugatiak kíváncsiságát is.

  Kiakadt Nyikita Mazepinre az egyik Forma-1-es pilóta

Könnyű testi sértés (1983)


Szomjas negyedik, a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütáló játékfilmje mintha a Budapesti Iskola hagyományát folytatná, és a fikciós és a dokumentarista jelleg között mozogna. A megtörtént eseményt feldolgozó, eredeti helyszíneken, részben amatőr színészekkel forgatott Könnyű testi sértés a hetvenes-nyolcvanas évek lakáshiányról és annak a magánéletre gyakorolt hatásáról szóló filmekhez (Családi tűzfészek, Ajándék ez a nap) kapcsolódik, mégis, különbözik azok hangulatától. A rendező így mesélt a Film Színház Muzsikában a film alapötletéről:

Az alapjául szolgáló történetről — egy börtönből hazatérő srácot felesége és annak újsütetű …read more

Source:: 24.hu

      

(Visited 1 times, 1 visits today)