Léteznek dögevő méhek is

A Kaliforniai Egyetem (Riverside) kutatói részvételével vizsgálták meg azt a trópusi fullánktalan méh fajt, amelyet csak „keselyűméh” néven emlegetnek a szakemberek. Az állat, feltehetően annak hatására, hogy túlzottan nagy volt a versengés a nektárért, étrendet váltott.

Az átlag méhek, így a háziméh vagy a poszméh olyan bél-mikrobiommal rendelkeznek, amely a növényi táplálék emésztését segíti, ez ötféle alapvető mikrobából áll össze. „A legtöbb méhfaj a 80 millió éves evolúciója során megőrizte ezeket a mikrobákat” – magyarázta Jessica Maccaro, az egyetem rovarász kutatója, az mBio szakfolyóiratban közzé tett tanulmány egyik szerzője.

A kutatók most a „keselyűméh” bél-mikrobiomját mérték fel, ehhez a méhek élőhelyén, Costa Ricában (az egyetlen latin-amerikai országban, ahol nem csökken, hanem nő az erdők mérete) csalétket tettek ki nekik: nyers csirkehús darabokat függesztettek ki. A csalétekre meg is érkeztek a keselyűméhek (Trigona necrophaga), illetve az a néhány közeli rokonuk, amelyik csak kiegészítő fehérjetáplálékként, alkalomszerűen fogyaszt húst. Más pollengyűjtő méhekhez hasonlóan a fullánktalan méhek leghátsó lábán is van olyan „kosárka”, amelybe a pollent összeszedik alapesetben, most azonban e kosárkákba csirkehús került. A keselyűméhek példányai mellett a kutatók begyűjtöttek az alkalomszerű húsevők, és a hagyományos étrendű pollenfogyasztók közül is néhányat, majd felmérték, milyen baktériumok alkotják a bél-mikrobiomjukat.

Az erdőben kifüggesztett csirkehús csalétek a „ráharapó”‘ dögevő méhekkel
Forrás: UCR

A legextrémebb eltérést természetesen a húsevőknél találták. „A keselyűméhek belében savkedvelő baktériumok élnek, mégpedig olyanok, amelyek a rokonokból hiányoznak” – mondta Quinn McFrederick, a kutatás egyik résztvevője. „Ezek ugyanolyan baktériumok, mint a hiénák, a keselyűk belében is megtalálhatóak, és feltehetően azt a célt szolgálják, hogy a dögön elszaporodó kórokozókat semlegesítsék.” Emellett azonban találtak még a jól ismert tejsavbaktériumokból (Lactobacillus) is, és volt a méhekben a hús emésztését segítő Carnobacteriumokból is.

E dögevő méhek más szempontból is különösek. Bár fullánkjuk nincsen, azért képesek kellemetlenséget okozni a rágóikkal, vagyis harapnak, és előfordul, hogy a harapásukkal olyan, az állkapcsukban termelt anyagot juttatnak a bőrbe, amelynek hatására a bőrön fájdalmas hólyagok képződnek. Annak ellenére, hogy húst esznek, a mézük rendkívül édes, és ehető is. A fészekbe szállított húst külön kis méhviasz csuprocskákban (a poszméhekéhez hasonlóban) helyezik el, kevernek hozzá a torokváladékukból, és kb. 2 heti érlelést követően egy cukrokban és szabad aminosavakban igen gazdag massza keletkezik így.

  Miért tölt el jó érzéssel bennünket egy ölelés?

A kutatók szerint a keselyűméhek és rokonaik bél-mikrobiom összetétele arról mesél, miként kapcsolódik a mikrobaközösség a fogyasztott táplálékhoz.

The post Léteznek dögevő méhek is first appeared on National Geographic.

…read more


Source:: National Geographich

      

(Visited 1 times, 1 visits today)




Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!