Az újsághirdetések és reklámok történetéről is mesél a leglenyűgözőbb magyar online archívum (x)

Az elmúlt években kevés olyan online vállalkozás rengette meg annyira a történelemre éhes magyarok mindennapjait, mint az Arcanum Digitális Tudománytár, ami elképesztő tempóban növekedve, most már 35,7 millió oldalon teszi olvashatóvá a magyar heti- és napilapokat, lexikonok, illetve fontos köteteket.

Az arcfelismerő rendszerrel, illetve természetesen keresővel is rendelkező oldalnak köszönhetően nem csak a családfakutatók, építészet- és művészettörténészek, vagy épp a különböző történelmi eseményeket az adott kor hírein át megismerő tudósok, de az otthoni kanapén ülve kíváncsiskodó magyarok élete is megváltozott, hiszen nem kellett cipőt húzniuk, és elballagniuk az első olyan könyvtárig, ahol magukat mikrofilmek, vagy sárguló papírok tömegei között, órák, napok, vagy akár hetek alatt megtalálhatták a szükséges információkat.

A Tudománytárhoz csak három dologra van szükség: egy számítógépre, némi türelemre, illetve egy előfizetésre. Előbbi kettőt otthonról sajnos lehetetlen mással kiváltani, a harmadikat viszont most huszonnégy órán keresztül lehetséges, hiszen

az Arcanum november 26-án egész nap ingyenesen elérhető, sőt, a látogatók tízezer forintért fizethetnek elő a következő tíz hónapra, illetve ennyivel hosszabbíthatják meg a már meglévő hozzáférésüket,

így 2022 őszéig korlátlanul csillapíthatják a kíváncsiságukat többek közt olyan lapok számai között, mint

a Nemzeti Sport (1905-2020), a Népszabadság (1944-2016), a Pesti Hírlap (1841-1944), a Vasárnapi Ujság (1854-1921), a Népszava (1873-2011), a Tolnai Világlapja (1901-1944), az Élet és Irodalom (1950-2013), illetve a Ludas Matyi (1867-1872, 1945-1992).

A sort persze a végtelenségig folytathatnánk, hosszan sorolva a furcsánál furcsább híreket, tudósításokat, karikatúrákat, vicceket, irodalmi műveket, az új autók és motorok képeit közlő, vagy épp a különböző tudományágak fontos eredményeiről beszámoló lapok címeit, így mai írásunkban szorítkozzunk csak a reklámokra.

A hazai újságok lapjain lassan két évszázada egymást váltják ugyanis a különböző csodaszereket, fantasztikus gépezeteket, vagy teljesen hétköznapi árut az olvasóra tukmálni próbáló, különböző méretű hirdetések – ezek közül emeltük ki most a legérdekesebbeket.

  A lengyelek erősödő orosz katonai aktivitást észlelnek

Mindent gyógyít

Ideges? Asztmás? Bőrbetegségekkel küzd? Rosszul alszik? Nincs étvágya? Nagyothall? Fáj a foga, feje, vagy füle? – a századfordulón előszeretettel hirdetett Volta-kereszt, illetve a reformátusok, zsidók és nem keresztények kedvéért gyártott Volta-csillag, -szív, -kettőscsillag, -talbetét, és -gyűrű a hirdetések szerint ezeket mind megoldotta, sőt,

a hirdetések szerint az aranyérrel, az ágybavizeléssel, a köhögéssel, az influenzával, illetve az idegfájdalmakkal is sikeresen felvette a harcot.

Valószínűleg sokan beugrottak a csodát ígérő soroknak, de szerencsére a törvény is résen volt: az ékszereket többször is betiltották, sőt, 1900. januárjában a belügyminiszter egy rendelete örökre megpróbált véget vetni a világszerte népszerű, gyógyhatással természetesen nem rendelkező eszköz hazai karrierjének.

Országos Hírlap, 1898. március, illetve Az Üstökös, 1899. december / Arcanum Digitális Tudománytár

A próbálkozás nem járt sikerrel, hiszen a filléres kacatok a következő években is többször is újra piacra kerültek, sőt,

a pesti Nagymező utcai raktár helyett egyenesen a svájci Baselből érkező villamos öv már az emberi élet meghosszabbítására is képes volt.

Az elektromosságra csodaszerként tekintő magyar polgárok végül egészen az első világháború 1914-es kitöréséig vásárolhattak a változatos nevű és alakú, azonos hatást ígérő darabokból.

Annyiért jót, amennyiért más rosszat

A kommunizmusra az emberek jó része a XX. század szüleményeként …read more


Source:: 24.hu

      

(Visited 1 times, 1 visits today)




Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!