Valóban megmérgezték az utolsó Árpád-házi királyt?

Az iskolában olyan mélyen beleverték a fejünkbe, hogy még a történelem iránt nem különösebben érdeklődők is betéve tudják: 1301 az Árpád-ház kihalása, utolsó Árpád-házi királyunk III. András volt. András 1301. január 14-én hunyt el, ekkor már 300 éve ültek a magyar trónon Árpád leszármazottai. Ez idő alatt nem volt ritka a hatalomért vívott harc, ám azt soha senki nem kérdőjelezte meg, hogy a magyarok királyának Árpád nagyfejedelem véréből kell származnia.

Halála érthető módon szült zavart és megrendülést a kortársakban, ahogy Ákos nembéli István 1303-as oklevele így fogalmaz: „Midőn pedig Magyarország felséges királya, András úr Isten kegyes hívására a földi dolgokból kivált, Szent István első magyar király nemzetségének, vérének, törzsökének atyai ágon sarjadt utolsó aranyágacskája meghalt, az egyházat kormányzó főpapok, Magyarország bárói, előkelői, nemesei és bármilyen rendű lakói, mikor felfogták, megtudták és értesültek, hogy igaz és természetes uruk elhagyta őket, Ráchelként siratták és végtelenül megzavarodtak, és nagyon megrendültek.”

Csakhogy már a középkorban felmerült, hogy talán nem is ő volt az utolsó aranyágacska: kétségbe vonták a származását, mégpedig azt, hogy valóban II. András unokája volt.

Talán nem is Andrástól

II. András már a hatvanadik életévéhez közeledve vette feleségül Estei Beatrixet, az estei őrgróf leányát 1235-ben. A király még ebben az évben meghalt, a királyné ekkor már áldott állapotban volt – írja Zsoldos Attila történész cikkére hivatkozva a Múlt-kor.hu. András fiai, Béla (a későbbi IV. Béla) és Kálmán meg voltak győződve, hogy az asszony házasságtörő viszony következtében esett teherbe, ezért őrizetbe vették mostohájukat.

Szigetváry Zsolt / MTI II. András 1221-ben kiadott, aranypecséttel megerősített oklevelének a pecsétje a Magyar Nemzeti Levéltárban (MNL) őrzött levéltári iratokhoz hozzáférést biztosító applikáció bemutatóján az MNL Országos Levéltárban 2020. augusztus 26-án.

Az asszony egy adandó alkalommal megszökött, István névre keresztelt fiának már apja otthonában adott életet. IV. Béla és Kálmán herceg soha nem ismerte el a fiút féltestvérének, aki egész életét Magyarországtól távol élte le. Velencében feleségül vette egy előkelő patrícius, Michele Morosini lányát, Thomasinát, házasságukból született a későbbi III. András 1265 táján.

  Vakcinát adományozunk Ecuadornak is

Apát és fiát is úgy nevelték, hogy jogot formálhat a magyar trónra, ám erre a gyakorlatban esélyük sem volt. Bélát fia, V. István követte a trónon, majd 1272-ben bekövetkezett korai halála után az ő fiát, IV. Lászlót koronázták meg, az öröklési lánc szakadatlan volt.

Félretették a kételyeket

Később azonban komoly gondok adódtak e téren. László ugyanis irtózott a feleségétől, idejét inkább kun szeretőjével töltötte, magyarán esze ágában sem volt törvényes örökösről gondoskodni. A kérdés egy újabb András, László öccsének halálával vált igazán égetővé, miután ezzel a király lett Árpád egyetlen élő, férfi leszármazottja – leszámítva persze a Velencében élő Andrást.

IV. Lászlót 1290-ben meggyilkolták, sokan úgy vélték, eljött az Árpádok hatalmának vége. A magyar trónra az Anjouktól a Habsburgokig „fél Európa” bejelentkezett. András a Kőszegiek hívására még László halálának évében Magyarországra érkezett, ám itt fogságba ejtették, és átadták Habsburg Albert osztrák hercegnek.

Amint azonban a trón megüresedett, az erőskezű idegen uralkodóról hallani sem akaró magyar urak akcióba lendültek. Lodomér esztergomi érsek ügynökei kiszabadították Andrást, és fittyet hányva a származása körüli kételyekre 1290. július 23-án megkoronázták. Máig …read more


Source:: 24.hu

      

(Visited 1 times, 1 visits today)




Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!