A rezsicsökkentés korszaka augusztus elsejével véget ért Magyarországon. Ha a fogyasztásunk túllépi az átlagot, akkor az áram ára nagyjából a kétszeresére (kilowattóránként 36-ról mintegy 70 forintra), a gázé pedig több mint hétszeresére (köbméterenként 102-ről 747 forintra) ugrik. Hiába tudjuk, hogy a rezsicsökkentés korábban sem feltétlenül azt jelentette, hogy a lakosság a lehető legkedvezőbb áron kapja a gázt és a villanyt (hiszen a piaci ár tavalyig tartósan elmaradt a tíz évvel korábban meghatározott „rezsicsökkentett” összegtől), a fogyasztók mintegy fele most azzal szembesül, hogy rendkívüli módon megdrágul az általa felhasznált energia egy része.
A drágább rész úgynevezett „lakossági piaci áron” jut el majd a fogyasztóhoz – erről Németh Szilárd rezsifelelős beszélt a napokban Tusnádfürdőn. Ám a 747 forintos „lakossági piaci” gázár és a 70,10 forintos „lakossági piaci” áramdíj tulajdonképpen „fából vaskarika” – mondta a 24.hu-nak Holoda Attila, aki a második Orbán-kormányban helyettes államtitkárként az energetikai területért is felelt. Hiszen az ár vagy „lakossági” vagy „piaci” – hiszen a világon sehol sem engedik rá a tőzsdei árfolyamváltozásokat közvetlenül a lakosságra.
Ennek alapja sem lenne szerinte, hiszen az MVM, a jelenlegi egyetemes (lakossági) áram- és gázszolgáltató sem a tőzsdén vásárolja a magyar háztartások által felhasznált energiát vagy energiahordozókat, hanem hosszabb-rövidebb távú szerződésekben előre köt le bizonyos mennyiségeket meghatározott, a tőzsdeinél sokkal kedvezőbb áron.
A „lakossági piaci ár” valójában tehát csak egy szólam, ami Holoda szerint azért is megtévesztő, mert Németh Szilárd ezt a „piaci árhoz” képest nevezte alacsonyabbnak. A gáznak azonban nincs olyan globális piaca, mint mondjuk a kőolajnak. Az a „piaci ár” pedig, amihez Németh a „lakossági piaci árat” viszonyította, tehát hogy a gáz 1020 forint lenne a szabad kereskedelemben, az Holoda szerint ugyan egy adott pillanatban igaz lehetett a holland TTF-en vagy a bécsi gáztőzsdén, de ennek csak áttételesen van köze a lakossági árakhoz.
A magyar gázárak kialakításakor ugyanis ezt a két piacot figyelik a szakértők, és a hosszútávú szerződéseknél is e két tőzsde – de inkább a TTF – kurzusait veszik alapul. Ám Holoda ennek kapcsán is hangsúlyozta: a lakossági árak ezen tőzsdei áraknál sokkal alacsonyabbak szoktak lenni. Ráadásul a szakértő hozzátette: a tőzsdei árak annyira változóak, hogy nincs értelme Németh azon kijelentésének, miszerint a „piaci ár” 1020 forint lenne köbméterenként. (A villanynál pedig 268,90 forintot említett piaci árként.)
Holoda – aki az áprilisi választás előtt az ellenzék energiapolitikai szakértőjeként is dolgozott – vitatja azt is, hogy a kormányzat által hangsúlyozott átlagfogyasztás abban a formában reális lenne, ahogy azt most emlegetik. A fogyasztók átlagába ugyanis beleszámolták a ritkán használt nyaralók vagy egyéb építmények – mint valóban létező fogyasztási helyek – áram- és gázhasználatát is. Ez azonban alaposan eltorzítja a „számtani átlagot”, ehelyett mást, például a medián fogyasztók adatait kellett volna átlagnak tekinteni, tehát azt a fogyasztási mennyiséget, amit a legtöbben használnak fel gázból és villanyból.
Holoda azt is hangsúlyozta, hogy a kormányzati propagandával szemben – és itt a G7 korábbi összeállítására hivatkozott –, Európa szinte minden országában kapott a lakosság kompenzációt …read more
Source:: 24.hu
Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!