Az átlagos csapadék felével is túlélhetne az Alföld

A magyar Alföldet az elmúlt tizenöt évben többször sújtotta már extrém pusztító aszály, a 2022-es nagy szárazság viszont úgy tűnik, áttört egy falat: a mainstream média és a közvélemény egésze is szembesült vele, milyen nagy a baj. Orbán Viktor Tusványoson, a táborlakók kérdéseire válaszolva az elsivatagosodás témakörében a többi között nyugtatólag azt mondta, hogy „Magyarországnak egy fantasztikus génbankja van, egy világon egyedülálló génbankrendszerünk van, és folyamatosan tudunk nemesíteni és fejleszteni a változó hőmérséklethez, illetve időjáráshoz alkalmazkodó vetőmagokat”.

Nyilvánvalóan szárazságtűrő fajtákról van szó, amelyekről laikusként is hallunk itt-ott, amikor a klímaváltozás hatásaira való felkészülés kerül szóba. A miniszterelnök ugyan nem azt mondta, hogy ez önmagában üdvözítő megoldás lenne – rövid válaszában említette még a vizek megtartásának szükségességét is –, de a laikus akaratlanul is hamis megnyugvásba ringathatja magát: majd ha megint vízhiány lesz, ültetünk szárazságtűrő gabonát, és minden el van intézve.

Csakhogy a probléma ennél jóval összetettebb. Egyrészt az említett fajtákat nem emelhetjük le csak úgy a polcról, másrészt olyan komplex megoldásra van szükség, amelynek az említett fajták csupán egy, és nem is a legfontosabb elemét jelentik. Szemlélet- és technológiaváltásra van szükség ahhoz, hogy a klímaváltozás következtében elkerülhetetlen aszályosodás hatásait mérsékelni tudjuk.

Azaz egy jól átgondolt Alföld-stratégiára, amely mellett a mai csapadékmennyiség akár 50-60 százalékával is képesek vagyunk optimális gazdálkodást folytatni az Alföldön. Ez szükséges ahhoz, hogy az elkövetkező évtizedekben is fenn tudjuk tartani hazánk önellátását és agrárgazdasági értelemben vett piaci pozícióit. Dr. Gyuricza Csaba professzorral, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorával, a Növénytermesztési-tudományok Intézet vezetőjével beszélgettünk.

Génbank és szárazságtűrés

A génbank a genetikai sokféleség megőrzését szolgálja, olyan biológiai alapokét, amelyek bármikor új, a változó körülményekhez jobban alkalmazkodó fajták nemesítését teszi lehetővé.

A gyakorlatban képzeljünk el egy halastavat, gyümölcsöst, ahol az ősi, Kárpát-medencei fajok és fajták mellett ott vannak a modern haszonnövények és -állatok az elérhető legnagyobb változatosságban. De van egy valóban bankhoz hasonló formája is, egy állandó hőmérsékletet biztosító speciális raktár: itt magokat tartanak katalogizálva, csíraképes állapotban. Ezekből aztán szükség esetén új, az adott elvárásoknak jobban megfelelő növényeket lehet létrehozni, ami azért nem megy egyik napról a másikra. Például egy-egy teljesen új búzafajta kinemesítése átlagosan 10 évet vesz igénybe.

Persze nem a nulláról kell kezdeni, régóta folyik a munka: szárazságtűrő fajok és fajták nemesítésében meglehetősen jól állunk nemzetközi szinten is

– mondja a 24.hu-nak Gyuricza Csaba. „Igaza van a kormányfőnek, a MATE génbankja Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb ilyen intézete, jó alapot jelent a munkához, a kialakuló hazai klimatikus viszonyok pedig arra figyelmeztetnek, hogy ezzel kiemelten kell foglalkozni. Ha ezt gyorsan tesszük, az hatalmas versenyelőny, ha viszont csak félgőzzel, az hatalmas kiesés lesz akár már a következő 5-10 év termésátlagainak vonatkozásában is.”

De mitől lesz szárazságtűrő egy növény? Természetesen rengeteg tényezőn múlik. Például hogy mennyi nedvességet és milyen hatásfokkal tud tárolni, vagy éppen mennyire hosszú gyökereket növeszt, hogy mélyebbre nyújtózhasson a talajvízért. Mennyire hatékonyan tudja felhasználni a vizet, és aztán abból a napfény segítségével a növényi szerveket felépíteni: ez nálunk, embereknél is hasonlóan működik, mindenkinek a szervezete másképp hasznosítja a táplálékot.

Összességében tehát a szárazságtűrő növények alkalmazása …read more


Source:: 24.hu

      

(Visited 1 times, 1 visits today)




Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!