Az autó méretű Curiosity landolását előzte meg az a videó, amely 7 perc terror címmel vált ismertté, és mutatta be mindazon nehézségeket, lehetséges veszélyeket, amelyek a leszállás közben leselkedtek a guruló laboratóriumra. A pontos és sikeres munkának köszönhetően a jármű sikeresen elérte a Mars felszínét, magyar idő szerin 2012. augusztus 6-án hajnali fél kettőkor, néhány órával később legurult a leszállóegységről, és azóta is töretlenül küldi a mérési adatokat, fényképeket. Mára olyan magasra mászott fel a Mt. Sharp oldalában, hogy végre a leszállóhelyét is látja, ha visszanéz.
A Gale-kráterben működő rover a leszállása óta 28,15 kilométert gurult, jó 600 méter szintemelkedést dolgozott le, 35 alkalommal fúrt a kőzetekbe és vizsgálta meg azok összetételét, készített több százezer fotót, köztük 17 szelfit, s most is mászik felfelé a Mt. Sharp (Aeolis Mons) oldalán. Aktuális helyzetét interaktív térképen nézhetjük meg.
Megörökített néhány marsi napfogyatkozást, porviharokat és porforgatagokat, különféle felhőket a Mars egén, talált meteoritokat, mérte a metán mennyiségét, talált vízfolyásban legömbölyített kavicsokat, megtalálta a Gale-kráter tava vizes időszakának és későbbi kiszáradásának nyomait, mérte a Napból és a távoli világűrből érkező sugárzást.
A Curiosity „robotgeológus”, a műszerei is erre a tudományágra alapozva dolgoznak, a marsi kőzetek összetételét és szerkezetét képes vizsgálni, s ezek alapján kiderítette, hogy hosszú időn át (sok tíz, vagy inkább százmillió éven át) víz volt a Gale-kráterben, abban olyan elemek álltak rendelkezésre, amelyek kémiai energiaforrásként szolgálhattak egy esetleges létforma számára, s számos szerves anyag is jelen volt. Ez azt jelenti, hogy a terület akár alkalmas is lehetett egykor a feltételezett marsi élet számára. Ásványteléreket talált, amelyek arról tanúskodnak, hogy a tó kiszáradása után annak aljzatában még volt víz, amely a kőzetrepedésekben keringve szállította az ásványokat – ez pedig az esetleges élet számára menedéket is jelenthetett.
A rover tovább dolgozik, e közeli jövőben egy olyan kőzetréteget vizsgálhat meg, amely a Mars kiszáradása idején keletkezhetett. Bár a rover már egyre jobban el tudna bújni a Marson, hisz a rárakódott por miatt egészen hasonló színűvé vált, azonban rádióizotópos reaktorának köszönhetően az energiaellátását a por nem zavarja. (Gyakran felmerül, miért használnak mégis sok esetben napelemeket, amikor van stabilabb energiaforrás: egyszerűen azért, mert ezek a reaktorok igen nagyok és nehezek, így az odaszállításuk extra sokba kerül, ami egy küldetés költségvetésébe sajnos nem mindig fér bele.)
Szerencsére a Curiosity műszerei megfelelően működnek, így a tudományos munka remélhetőleg még sokáig folytatódhat. A közeli jövő tervei szerint, ahogy a rover egyre magasabban jár az egykori tó felett, …read more
Source:: National Geographich
Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!