
“Lehet olyan forgatókönyv 2023-ban, hogy ha Magyarország nem kapja meg az uniós eurómilliárdokat, a vártnál nagyobb lesz a recesszió, gyengül a forint és leminősítik az országot, akkor IMF-hitelt kell felvenni” – mondta lapunknak Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint erre egyelőre kevés az esély, mert a legutóbbi hírek szerint november 19-ig adott időt Brüsszel a magyar kormánynak, hogy megússza az EU-s pénzek harmadának befagyasztását.
A hazai költségvetés állapotáról ugyanakkor nagyon rossz hírek érkeznek. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis egyrészt bejelentette, hogy a kormány ugyan 4,9 százalékos államháztartási hiányt tervezett erre az évre, de arról döntött, hogy jelentős mennyiségű plusz gázt szerez be az idén, aminek költsége növeli a hiányt, így a hiány év végére 6,1 százalék lesz.
A kormány ráadásul újratervezi a már elfogadott 2023-as költségvetést, ezt egyrészt a már elhatározott vállalati energiatámogatások teszik szükségessé, illetve a tervezettnél jóval magasabb infláció (a kormány szerint 20 százalék fölött alakulhat az év végén, és csak jövő nyáron lehet érdemi csökkenés) és a recesszióba süllyedő gazdaság (Varga Mihály szerint 2023 első három negyedévében recesszióban lesz a gazdaság, és csak az utolsó negyedévben remélnek növekedést). “A már elfogadott költségvetési törvény 2023-ra 4 százalékos gazdasági növekedéssel és öt százalékos inflációval számolt. Ezzel szemben Varga most úgy fogalmazott, hogy 2023-ra növekedést tervezni nehéz feladat” – írta a Népszava. A Pénzügyminisztérium (PM) 2023-ra 1-2 százalékos GDP csökkenéssel számol.
Alternatív forgatókönyv
A parlament július 19-én fogadta el a 2023-as költségvetést 135 igen, 54 nem és egy tartózkodó szavazattal. A szavazás előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a
- vártnál nagyobb infláció,
- orosz-ukrán háború következményei, energiaválság,
- világgazdaság lassulása,
- EU-val történő megállapodás elhúzódása
növelik a tervezettnél magasabb hiány és államadósság kockázatát, ezért a Tanács szerint indokolt lenne alternatív forgatókönyvekkel felkészülni.
Jól mutatja, hogy a költségvetés dermesztő állapotban van, hogy a PM adatai szerint augusztusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 236,2 milliárd forint hiánnyal zárt, ami csaknem két és félszerese az egy évvel korábbi 97 milliárd forintos deficitnek. “Ezzel az első nyolc hónapban, azaz augusztus végéig felhalmozott hiány 2872,7 milliárd forintra duzzadt, elérte az egész évre jóváhagyott összeg 91,1 százalékát, és másfélszerese volt az egy évvel korábbi 1900,7 milliárd forintnak” – közölte a tárca.
Az infláció miatt ugyan a büdzsé bevételei 21,3 százalékkal nőttek, de a kiadások 24,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesítését. Főleg a lakástámogatások, valamint az uniós programok kiadásai, illetve a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek ugrottak meg drasztikusan.
Ilyen körülmények között pedig gond lehet az államadóssággal is. Emlékezetes, hogy augusztus közepén negatívra rontotta a magyar gazdaság kilátásait a Standard & Poor’s, mert szerintük nem fog összejönni a kormány hiánycélja, ezért lassan fog csak mérséklődni az államadósság. Pénteken pedig a Moody’s is leminősítheti az országot.
A PM eredetileg úgy kalkulált, …read more
Source:: 444.hu
Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!