A bankok kereshetik a legtöbbet Nagy Márton legutóbbi húzásán

Egy éven belül világszerte csökkenhet az infláció, ennek ellenére föl kell készülnünk rá, hogy ebben az évtizedben sokkal magasabb inflációs- és kamatkörnyezetben működik majd a globális gazdaság, mint a koronavírus-járvánnyal záruló, csaknem két évzizedes időszakban – erre számítanak a Hold Alapkezelő vezetői. Szerdai sajtóbeszélgetésükön elmondták, Magyarországon is csökkenhet az infláció, bár a kormány intézkedései hosszabb távon inkább növelik, mint csökkentik azt, az pedig, hogy megpróbálják semlegesíteni a jegybank kamatemeléseit, megnehezíti az MNB dolgát, hogy ellássa inflációcsökkentő feladatát. Az egészen nem is a kormány, inkább a bankok fognak rövid távon nagyon sokat keresni.

Csökkenő infláció, de csak egy ideig

Sokan abnomrális állapotként tekintenek a mostani gazdasági helyzetre, pedig az volt abnormális, ami a koronavírus-járvány kirobbanását megelőző évtizedben zajlott – kezdte a sajtóbeszélgetést Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója. Mint mondta, az 1980-as évektől a koronavírus-járványig tartó négy évtizedet a folyamatos globalizáció jellemezte, ami a tőkének nagyon kedvező feltételeket teremtett. Hatékonyan ki lehetett bárhová szervezni a termelést, le lehetett nyomni a bérköltségeket, ezzel eltűnt az infláció, csökkentek a kamatok, felmentek a befektetési eszközök, részvények, kötvények árai. Akinek megtakarítása, befektetése, vállalkozása volt, nagyon jól járt ebben a negyven évben, mert nem volt infláció, olcsón lehetett finanszírozást szerezni.

Móricz szerint egy ideje tudni lehetett, hogy ennek az állapotnak egyszer vége lesz, ezt kicsit előrébb hozta a koronavírus. A járvány kínálati sokkot okozott, amire a kormányok és a jegybankok azzal válaszoltak, hogy rengeteg pénzt toltak a gazdaságba a kereslet élénkítésére, akkor, amikor a munkaerőpiacok már elég feszesek voltak, vagyis világszerte nagy volt a munkaerőhiány. A járvány okozta lezárásokkal a globalizáció is megtorpant, a termelési láncoktól kezdve a turizmuson át, amire aztán az orosz–ukrán háború is rásegített.

Az idei inflációs sokk és az ezzel járó monetáris szigorítás azt okozta, hogy akinek megtakarítása volt, az 20-25 százalékot vesztett reál értelemben, a részvények és a kötvények árfolyama is esett. Számítani lehet arra is, hogy a tőkepiacoknál lassabban reagáló ingatlanpiacon is megtorpanás lesz, a szakértő azzal kalkulál, hogy a következő években nominálisan is csökkennek az ingatlanárak. Ilyen, hogy a részvények és kötvények árfolyama is egyszerre esik, már nagyon régem nem fordult elő, legalábbis az elmúlt évtizedekben nem lehetett ilyet tapasztalni, mert amikor visszaesett a gazdaság – magával rántva a részvénypiacot –, általában az infláció is csökkent, a jegybankok le tudták vinni a kamatokat, ami a részvény- és kötvénypiacnak is segített. Most az infláció a legnagyobb probléma, a jegybankoknak a gazdasági visszaesés közben kellett kamatot emelniük. Ennek eredményeként nagyobb vagyonvesztés történt a tőkepiacokon, mint a sokkal drámaibb válságnak megélt 2008-as krízis idején, azért, mert a részvény- és kötvényárak is csökkentek.

A világ három legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok, Kína és az EU vagy már most recesszióban van, vagy elkerülhetetlenül arrafelé tart. Európát az energiaválság sújtja leginkább, és bár a növekedés eddig jól alakult, ahogy a sok elhalasztott fogyasztást, utazást bepótolták a …read more


Source:: 444.hu

      

(Visited 1 times, 1 visits today)




Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!