Egyre több szúnyogcsípéssel kell számolnunk fényes nappal

 

Egyre több helyen jelentek meg hazánkban az idegenhonos, inváziós szúnyogfajok. Az is egyértelműen látszik, hogy az ázsiai tigrisszúnyog nagyon jól érzi magát a dél-dunántúli régióban, ahol stabil populációja van. Ez viszont egy kiváló lehetőséget is jelent a kutatóknak, hogy nyomon kövessék a faj éves mozgását, viselkedését és minél több információt gyűjtsenek róla. A kutatások gyakorlatáról, az elmúlt két év tendenciáiról és a jövőbeli kilátásokról kérdeztük Dr. Kurucz Kornéliát, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatóját.

Miért érzik ilyen jól magukat hazánkban ezek az inváziós szúnyogfajok?
Az inváziós fajokról, illetve a terjedésükről tudni kell, hogy mindig emberi közreműködéssel kerülnek egy-egy országba, egy-egy településre. Eredetileg trópusi területekről érkeztek Európába, majd az egyre intenzívebb áruforgalom és turizmus következtében a kontinensen belül is további területekre képesek eljutni. Az ország határterületei ebből a szempontból kiemelt fontosságúak a kamion transzportja miatt. A szúnyogok tojás alakban érkeznek (amelyek rendkívül ellenállóak a szárazsággal szemben), például a kamionok ponyváin vagy használt gumiabroncsok belsejében, konténer jellegű tárgyak szállításával, esetleg a kertészetek szállítmányaival: a növényke ugyanis vizes tartályokban érkeznek, amelyek kiemelt tenyészőhelyként szolgálnak. Amikor ezek a szállítójárművek egy-egy kamionos pihenőben vagy egy benzinkúton megállnak (vagy a célállomáson lepakolják az árut – vele a szúnyogok tojásait is), akkor a tojások fejlődésnek indulhatnak, és megfelelő körülmények közt ezeknek a fajoknak lehetőségük van az adott helyen életben maradni, esetleg szaporodni is és így hosszabb távon megtelepedni. És bár ezek a rovarok alapvetően urbanizált, városi környezetben érzik jól magukat, igazából ma már bárhol számítanunk kell rájuk.

Hogyan tudják ezeket a bosszantó rovarokat vizsgálni?
Mint a Pécsi Tudományegyetem kutatói, kiszemelünk magunknak egy-egy vizsgálati területet, ahol azt látjuk, hogy az megfelelő lehet a faj nyomon követésére. Itt terepszemlét végzünk, ahol felmérjük, hogy a terület mely részei lehetnek alkalmasak arra, hogy tudományos kérdésekre választ adó vizsgálatokat végezzünk, illetve ahol speciális csapdákkal biztonsággal dolgozhatunk. Ehhez gyakran olyan zárt udvart, magánkertet választunk, ahol 0-24 órában tudjuk működtetni a csapdákat, másrészt pedig olyan nagy kiterjedésű területre is szükségünk van, ahol nagy egyedszámban lehet találkozni a rovarokkal, így jobb eséllyel tudjuk vizsgálni is őket Azokra a területekre fókuszálunk, ahonnan a legtöbb lakossági bejelentés érkezett szúnyogártalommal kapcsolatban. A szúnyogoknak a fejlődéshez és szaporodáshoz mindig vízre van szükségük. Egy városon belül, az urbanizált területeken ez bármilyen vödörben, cserép alján megállt víz is lehet. Épp emiatt a kertek, hétvégi házak – ahol eleve valamilyen tálban, ciszternában gyűjtjük a vizet – kiváló forrásai lehetnek a szúnyogok szaporodásának. Emellett szükséges vizsgálnunk a természetes vizeket is (tavak, csatornák), a szúnyogok az állóvizeket jobban kedvelik, de a patakok, folyóvizek mentén az árterületeken is jól érzik magukat. Inváziós fajok tekintetében az ártér nem jelent különösebb kockázatot, a beépített, lakott területek annál inkább.

Dr. Kurucz Kornéliát, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatója.
Forrás: PTE VNL

 

A szúnyogfajok vizsgálatait 2020-ban indították el. Mi az elmúlt időszak tapasztalatainak az eredménye?
Egy-egy új vizsgálat során mindig a legelső év a legnehezebb. Meg kell találnunk, amit keresünk, fel kell térképeznünk, hogy hol és milyen módszerekkel kutakodjunk. Ezt követően tudunk elkezdeni adatokat, információkat gyűjteni. A Barcson végzett munkánk kapcsán például elmondható, hogy a vizsgálatunk fókuszában álló tigris szúnyog stabilan …read more


Source:: National Geographich

      

(Visited 1 times, 1 visits today)




Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!