Sikertelenül próbálkoztak az oroszok az amerikai választók befolyásolásával 2016-ban

Semmiféle hatása nem volt a 2016-os amerikai elnökválasztásra az orosz trollfarmokról irányított, a közösségi médiában aktív botoknak. Erre jutott az első nagyobb kutatás, ami ezt a kérdéskört vizsgálta tudományos módszerekkel, és ami januárban jelent meg a Nature Communications szakfolyóiratban.

A New York Egyetem politikával és közösségi médiával foglalkozó kutatói által publikált anyag szerint

„a külföldről irányított dezinformációs fiókok nem változtattak az egyes szavazók politikai meggyőződésén vagy választópolgári magatartásán – de a dezinformációnak lehettek következményei”.

A 2016-os amerikai választási kampányban, majd Donald Trump győzelme után az elemzésekben állandó vitatéma volt az orosz beavatkozás az amerikai demokráciába. Elsősorban a vesztes, demokrata oldal politikusai és szimpatizánsai érveltek azzal, hogy Trump azért tudta legyőzni a közvélemény-kutatók által előzetesen jóval népszerűbbnek tartott Hillary Clintont, mert külső erők segítették. A röviden Russiagate-ként ismert ügy egyik fontos eleme volt, hogy az oroszok Trumpot fényező és főleg Clintont gyalázó üzeneteket terjesztettek a közösségi médiában.

Ekkor a világ már több éve ismerte az angolul Internet Research Agency (IRA) nevű céget, amit a médiában székhelye után leginkább „olginói trollfarm” becenéven emlegettek. Az IRA-nak az a Jevgenyij Prigozsin volt az alapítója, aki a Wagner zsoldossereg vezetőjeként mostanában különösen sokat szerepel a médiában. Gyorsan kiderült, hogy az IRA a 2016-os amerikai kampányban is aktív volt. Olginóbol irányított troll- és/vagy botfiókok tömegei dolgoztak a republikánus jelöltért, a demokraták ellen, de a szakértők egy része már a 2016/17-es Russiagate-fellángolás idején jelezte, hogy Trump győzelmének semmi köze nem volt az oroszok meglehetősen primitív, gyakran hibás angolsággal megfogalmazott üzeneteinek. Ez azonban csak bizonyíték nélküli elmélet maradt – egészen a most publikált tanulmányig.

A kutatásban az amerikai választók reprezentatív, 1500 fős mintája vett részt. Ők engedélyezték, hogy a kutatók egyrészt hozzáférjenek a Twitter-fiókjaikhoz, másrészt válaszoltak a kérdéseikre. Amely kérdéseket három hullámban tettek fel nekik: 2016 áprilisában (több mint fél évvel az elnökválasztás előtt), októberének végén (közvetlenül a választás előtt) és szavazatuk leadása után. A kutatók így nemcsak politikai preferenciáikat, hanem azok változását is tudták mérni, ráadásul összevetve a válaszadók által fogyasztott közösségi médiával.

Fontos megemlíteni, hogy a kutatás csak a Twitterrel foglalkozott, egyéb közösségi médiával nem. A kutatók ugyanakkor kitérnek arra, hogy az ő becsléseik szerint az Amerikában Magyarországnál lényegesen népszerűbb Twitteren 2016 áprilisa és novembere közt legalább 32 millió felhasználó találkozott az oroszok által üzemeltetett fiókok üzenetével. A Facebookon a cég saját becslései szerint a 2016-os választást megelőző két évben 126 millió felhasználójuk találkozott orosz propagandával. Róluk – még – nem készült ilyen tudományos munka.


A tanulmány leszögezi, hogy mindezek alapján nem találtak semmiféle kapcsolatot az orosz irányítású befolyásolási kampány és az annak üzeneteivel találkozó választópolgárok politikai attitűdje, választási magatartása között. Ami azt jelenti, hogy hiába ért el valakit az oroszok üzenete, annak hatására se nem szavazott másra, se nem ment el inkább vagy kevésbé szavazni. Ahogy a kutatást vezető egyik tudós fogalmazott:

„Annak …read more

Source:: 444.hu

      

(Visited 1 times, 1 visits today)




Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!