Új módszer az antarktiszi krill vizsgálatára

Az Ausztrál Antarktiszi Divízió számolt be arról az újonnan fejlesztett módszerről, amellyel a vízben lévő környezeti DNS alapján már nemcsak az egyes állatfajok jelenlétét és létszámát, hanem ottlétének időpontját is ki tudják számítani.
A környezeti DNS (eDNS) vizsgálata során rengeteg DNS-töredék utal azokra az állatokra, amelyek az adott közegben jártak. A Dr. Leonie Suter vezette kutatásban olyan adatokat sikerült kinyerni, amelyek alapján bepillanthatunk a krill által kedvelt élőhelyekbe, beleértve a jégréteg alatti s a legmélyebb vizeket is. Ezeket a területeket más módszerekkel nem nagyon lehet vizsgálni sem.

„Az újonnan fejlesztett technológiával megállapíthatjuk, hogy a krill átvonulása során a vízben hagyott DNS friss volt-e, vagy régebbi” – magyarázta Dr. Suter. „Ezekkel az elhagyott DNS-töredékekkel olyan helyekre is beláthatunk, amit soha korábban nem tudtunk vizsgálni. Ez pedig segít megérteni azt, mi módon használja az élőhelyét a krill, s pontosabb adatokkal, helyes mennyiségi és eloszlási becslésekkel segíthetjük a halászati gazdálkodást is.” A kutatásról az Environmental DNA szakfolyóiratban számoltak be a kutatók.

A krill a jég alatt, a vízminták akkor is árulkodnak a jelenlétéről, ha más módon erről nem lehet meggyőződni.
Forrás: AAD /Ulrich Freier

A környezeti DNS olyan töredékekből áll, amelyeket az állat élettevékenységei során hagy el – vedléssel, ürülékkel például. Azonban pusztán a mennyiség megtévesztő lehet, hisz egy nagy tömegű, ám régebben elhagyott DNS-adag felhígulhat az idők során, s ugyanazt a profilt mutathatja, mint egy frissen elhagyott, ám kevesebb állatból álló raj. Erre találtak áthidaló megoldást az ausztrál kutatók.
Mivel a DNS gyorsan feldarabolódik, minél hosszabbak e töredékek, annál frissebbnek tekinthető a minta, a régebben levetett töredékek viszont egész aprók. A kutatók erre alapozva fejlesztettek ki egy molekuláris jelzőrendszert, a mérési módszert krillre szakosodott laborban, akváriumban fejlesztették ki, majd valós „vad” tengervízen is tesztelték. „2021-ben egy nagy krillfelmérés során áthajóztunk a hatalmas krillrajokon, s vízmintákat gyűjtöttünk a tengerfelszíntől a fenékig terjedő vízoszlopból. Emellett akusztikai módszerekkel, hálóval és vizuálisan is igyekeztünk követni a krillt” – magyarázta Dr. Suter. „Ha sok hosszú töredéket találunk, az azt jelenti, nemrég járt a krill az adott helyen, ha viszont sok rövidet, akkor az a DNS-maradvány már régebben kerülhetett a vízbe, vagy akár a víz felszínéről is lesüllyedhetett.” – tette hozzá a kutató. Ezekkel az adatokkal aztán a krillhalászat jól irányítható, mivel a halászok tudni fogják, van-e elegendő krill a vízben.

Mivel a krill rengeteg állat számára alapvető „élelmiszer” az antarktiszi vizekben, ezért különösen fontos helyesen megítélni a jelenlétét, mennyiségét ahhoz, hogy ne történhessen tovagyűrűző, az élővilágot károsító túlhalászás. A felelős, fenntartható halászathoz elengedhetetlen, hogy pontos adatokkal dolgozhassanak a szakemberek.

The post Új módszer az antarktiszi krill vizsgálatára first appeared on National Geographic.

…read more


Source:: National Geographich

      

(Visited 1 times, 1 visits today)




Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!