- Óriási munkálatokkal járó vízügyi beruházássorozat zajlik Komárom-Esztergom vármegye középső részén. Egyebek közt Tata és Komárom között egy nagy kapacitású ivóvíz-távvezeték épül, mely a térség karsztvíz-bázisaiból képes lesz naponta olyan mennyiségű vizet elvezetni, ami a jelenlegi komáromi felhasználáshoz képest irreális mértékű. Emellett fejlesztik a víziközműveket Tatabánya térségében is, ahol akkumulátoripari beszállítók telepedtek meg.
- A vízművállalat szerint a fejlesztések a lakosság biztonságos vízellátásához szükségesek. Eközben Komárom népessége stagnál, de inkább kis mértékben csökken.
- Kormányhatározatok alapján a jelenlegi ötszörösére bővülhet a komáromi ipari park területe. A városban az a hír terjed, hogy a dél-koreai SK Innovation egységei mellett egy harmadik akkumulátorgyárat akarnak a jövőben megépíteni. A helyi civilek szerint az új üzem előkészületeiről „csak az nem tud, aki nem akar hallani róla”.
- A fejlesztések nyomán a Tatabánya, Tata térségi karsztvízrendszereket csapolnák meg, amelyek a térség legértékesebb vízkincsét rejtik.
- Az ipari szereplők vízigényének kiszolgálásához nem lenne szükségszerű a Duna közelébe átszivattyúzni nagyobb távolságra a karsztvizet, ezt meg lehetne oldani a folyó vagy a szürkevíz tisztításával is. Az azonban nincs tervben, hogy a gyártócégek erre alkalmas technológiákat építsenek ki.
- Vélhetően a klímaváltozás hatásai és a növekvő térségi víztermelések miatt a karsztvízkészletek megcsappantak. Ha fokozzák az ipari felhasználást, sok vizes élőhely kiszáradhat.
Miért kellenek ekkora fejlesztések?
Ha valaki az elmúlt egy évben autóval vette célba Tatabánya, Tata és Komárom környékét, akkor jó eséllyel nagyszabású földmunkák, vezetéképítések nyomait láthatta, melyek jellemzően az aszfaltozott utakkal párhuzamosan haladnak. Van, ahol nagy kupacokban, százasával halmoztak fel csöveket, több helyütt hosszan az árokpart mentén, tíz méter széles sávban állnak a földhányások és a kertek alatti csendet munkagépek zaja veri fel.
A munkálatok egy része már befejeződött, majd újabb helyszínek feltúrása következett. A vízvezeték-építések során komoly természetkárosítás nem történt, a nyomvonalon viszont százas nagyságrendben vágják ki a fákat, melyek legnagyobb része út menti akác, juhar és nyár. Ugyanakkor a 24.hu helyszíni szemléje során kiderült, hogy egyes esetekben Natura 2000-es besorolású körzeteket ásnak keresztül, és ökológiai folyosóként működő, élő-, illetve búvóhelyként szolgáló területeken irtják a fasorokat és az aljnövényzetet.
Az ipari célú vízügyi fejlesztéseket először 2019-ben kezdeményezték a térségben, amikor a többi közt a természetvédelmi oltalom alatt álló tatai Fényes-forrásoknál elhelyezkedő Fényes-I-es víztermelő kút újbóli üzembe állítását készítették elő. A helyszínen a korábbi maximum másfélszeresére kívánták növelni a karsztvíz-kitermelést. Azonban a beruházásban érintett önkormányzat, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park is komoly aggályokat fogalmazott meg, több zöldszervezet pedig tiltakozást indított. Ezek miatt a megyei kormányhivatal környezeti hatásvizsgálatot írt elő, a projektet pedig máig nem engedélyezték.
Az első bejelentések idején az Északdunántúli Vízmű (ÉDV) Zrt. azt kommunikálta, hogy a fejlesztések a komáromi ipari park megnövekedett ipari vízigényének kielégítése miatt szükségesek. A tiltakozások után viszont már az volt a fő üzenet, hogy a komáromi lakosság vízellátásának biztosítására kell a karsztvíz – fejtette ki lapunknak Ballabás Gábor geográfus a tatai Miénk a Grund Városvédő Egyesület (MAG) szakértője.
A fejlesztések alapvetően két nagy térséget érintenek. Az egyik esetében egy Tata …read more
Source:: 24.hu
Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!